Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 143 A negatív formulát — az ellenkező formulázásokból származott helytelenségek tették szükségessé. Nincs is szükség a halál okozására irányzott szándékon és a halált okozó tetten kivül még egyéb ismérvet a törvényben különösen megállapítani. Ha valaki szándékosan megöletett, de a tettes e cselekményt nem előre fontolta Meg, akármi lett légyen a tett oka — föltéve, hogy az, a későbbi szakaszokban vagy fejezetekben külön meghatározott kivételek alá nem esik • a cselekmény a 266. §. alá tartozik. A legtöbb'esetben — indulatból fog a cselekmény elkövettetni; de mint már megemlitők: ezen fölül is vannak lelkiállapotok, melyek indulatnak nem tekinthetők, s előre megfontolást sem képeznek, s még is tényezői — indokai az emberölésnek. Nincs tehát más — helyes mód, mint az, mely a cselekmény benső constitutiv eleme gyanánt csupán a szándékot emeli ki, s ezt ellentétbe hozva a praemeditatióval — ezen ellentétet negatív alakban fejezi ki. Ezt követi a német büntetőtörvénykönyv is, s ezen methodust hozta javaslatba Mittermaier is: „Für die richtige Begriffsbestimmung von Mord und Todtschlag in einem Gresetzbuche ist die Frage entscheidend, ob bei beiden. Arten positive Begriffe so aufgestellt werden sollen, dass jede vorkommende Todtimg in eine der zwei Kiassen zu stellen ist, oder ob nicht zweckmássigei* eine der beiden Arten nur negatív zu bezeichnen ist. Wir glauben, dass die zweite Methode den Vorzug verdient, weil es unmöglich ist allé Arten unter einen positiven Begriff zu bringen, und die Bichter leicht irregeleitet werden können. Am richtigsten wird der Gesetzgeber von dem Mordé einen positiven Begriff aufstellen und den Begriff von Todtschlag negatív fassen (z. B. wer eine andere unter den Begriff des Mordes nicht fallende Tödtung mit Vorsatz zu tődten verübt), denn eben bei dem Todtschlage ist es nicht möglich, einen allé Arten von Tödtuugen umfassenden Begriff aufzn stellen, wir werden noch sogleich nachweisen, dass die háufig vorgekommene Sitté, bei dem Todtschlage das Merkmal der Verübung in der Gremütsbewegung (Affekt) sich nicht gut bewáhrt." Nem vigyázhatnak egyébiránt a birák, ügyészek és a védők eléggé: hogy a szándékos emberölés, a mint szorosan megkülönböztetendő a gyilkosságtól, ugy másrészt megkülönböztessék mindazon esetektől is, melyekben a sértettnek halála nem képezte a tettes szándókát. A tévedés különösen elő szokott fordulni: ha a halál, a szándékolt súlyos testi sértés eredménye volt. A franczia Code szövege leginkább adott alkalmat ily felfogásra s a párisi, valamint később a belga semmitőszék is — ezen a tudósok, s különösen Hélie által oly élesen és alaposan megtámadott felfogást osztották. A franczia büntetőtörvénykönyvet illetőleg a controversia némileg el van háritva az 1832-ik évi törvény által; Belgiumot illetőleg azonban, a vita lehetőségót is kizárja, azuj büntetőtörvénykönyvnek már fentebb idézett 394. czikke. Törvényjavaslatunk 267. §. szerint, arra nézve, hogy szándékos emberölés létezzen: a tettes szándékának a halál előidézésére kell irányulnia, s a halálnak — az ezen szándékkal véghezvitt tett által kell okoztatnia. Az azonban nem kivántatik: hogy egyedül ós kizárólag — sőt az sem, hogy közvetlenül azon sértés idézte legyen elő a halált, melyet a magtámadó intézett a megholt ellen. Lehet — hogy a sérültnek gyenge egészsége, vérének bizonyos sajátsága hozzájárultak a halálos eredményhez, s hogy ugyanazon sértés máson elkövetve nem okozott volna halált. Ez lehetséges — ós gyakran igy is van: mindazonáltal ez nem szünteti meg a szándékos emberöléstA megállapítás mindig helyes lesz: ha az, a causalis nexus helyes alapján fog kerestetni. Nem szükséges, hogy a sérülés önmagában, s közvetlenül lett legyen egyedüli oka a halálnak: elég ha a dolgok rendszerinti szabályai szerint közvetett oka — de oka volt a halálos eredménynek. Ez akkor is áll, ha a sértés, azon erők, és tényezők működésének, azon hatások előidézésének vagy fokozásának képezte okát, melyek hatályos okai voltak a többi okok működésének előidézésére vagy fokozásom, s melyek öszvessógükben a sérelemből származva, együtt idézték elő a halált.