Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

372. szám. 133 267. §. A ki embert szándékosan megöl, ha szándékát nem előre fontolta meg: szándékos emberölés büntettet követi el, és 10 évtől lő évig terjedhető fegyházzal büntetendő. 269. §. Ha a szándék a tettesnek erős felindtdásában keletkezett, s rögtön végre is hajtatott ; az emberölés 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Ha pedig az erős felindulást az okozta, hogy a megölt, a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanid, stdyosan bántalmazta vagy megsértette, s az emberölés ezen felindulásban rögtön végre is hajtatott: a büntetés 5 évig terjedhető börtön leend. Felmenő vagy lemenő ágbeli rokonnak vagy házastársnak erős felindtdásban elkövetett megölése: 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A törvényjavaslat — a szándékos emberölés három külön fajáról, három külön szakaszban rendelkezik. Első helyen szól: az előre megfontolt szándékból elhatározott és véghezvitt emberölésről ; a második helyre helyezi: az előzetes megfontolás nélkül, de szándékosan véghezvitt emberölést; a harmadik helyen intézkedik: az emberölés azon eseteiről, melyekre vonatkozólag a szándék — a tettesnek rögtöni felindulásába gerjedett, s a tett, e felindulás lecsendesülése előtt végre is hajtatott. A két utóbbi fajnak egyes minősitóséről ez alkalommal nem szólunk. Ellentótben a szándékos emberöléssel: a 279. és 280. §§. azon esetekkel foglalkoznak, melyekben az emberhalál másnak gondatlanságából származott. Erre vonatkozólag csupán röviden emiitjük meg, hogy a gondatlanság egész általánosságban lévén felállítva: nem tétetett különbség a gondatlanság azon esete közt •— a melyben szándékosan, és öntudatosan foganatosíttatott azon physikai tett, mely a nem szándékolt emberhalál okát képezte; és azon eset közt, melyben maga a physikai tett is szándék nélkül — például vigyázatlanságból foganatosíttatott. Nem tétetik továbbá különbség azon eset közt, melyben a nem szándékolt emberhalált előidéző cselekmény magában véve js büntetendő cselekményt képez; ós azon eset közt: melyben ezen körülmény nem forog fennAzon esetekről, melyekben a halált okozó eredmény valamely bűntettnek vagy vétségnek nem szándékolt következménye volt: a törvényjavaslat más helyein történik rendelkezés — ugy mint a 287., 288., 296., 298., a 305., a 315., 398., 404., 405., 408., 410., 116., 417. §§-ban; a jelen fejezetben csak is általánosan, a gondatlanság által okozott emberhalálról, s különösen csak is azon godatlanságokról történik intézkedés, midőn a halált, az ezt okozónak hivatását képező foglalkozása körüli tudatlansága vagy gondatlansága eredményezte — a mennyiben ez — egy későbbi szakasz, külön rendelkezése alá 409., 410. §§. — nem esik. Visszatérve a szándékos emberölésre, az első megkülönböztetés: praemeditált és a nem praemeditált emberölés közt állapittatott meg. A különbség alapeszméjét: á tettes lelkiállapotának különbsége, a gondolat, és akarat perseverentiája képezi; az. elhatározó momentum, s az elhatároló vonal tehát — psyohologiai. Ezen psychologiai tényező egyszersmind történelmi is; mert a szándékos emberölés bünösségi fokára nézve, már a régi törvények a psyohologiai szempont szerint tettek különbséget: ámbár az egy csoportok foglalatára, a béltartalomra ós igy a fajok számára, valamint a demarcationalis vonalakra nézve a felfogások lényegesen eltérők voltak. A lélekműködés kevésbé közvetlenül nyilvánuló árnyalatainak helyes felismerésére ós ezen árnyalatok közötti különbség értékének helyes megmérésére: a régibb kor fejlettségi állapota nem volt eléggé képesítve ; s ebből származott: hogy Németországban — a praemeditált ós a nem praemeditált emberölés közti különbség: csak is a kerékbetörés és a pallos általi kivégeztetés közti különbségben találta gyakorlati értékesítését. De in thesi fenállott a megkülönböztetés, ott ugy mint máshol; s alapját annak felismerése képezte: hogy az, a ki az emberölés elkövetése iránt magában vagy másokkal tanakodik, s magát annak elkövetésére tusa, küzdelem, számítás és mérlegezés után határozza el; az, a ki az emberölés véghezvitelére az eszközöket — előkészíti, megszerzi, magát mesterkélések, mások rászedóse, valamely büntetendő cselekmény elkövetése, gyakran a legtávolabbról szőtt fondorlatok