Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.
Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának
372. szám. 125 „Quel triste talent, que celui de savoir déchirer les hommes! Les saillies de certains esprits sönt peutétre les plus grandes épines de notre ministére, et bien lóin que ce qui fait rire le peuple ptdsse mériter nos applaudissements, nous pleurons toujours sur, les infortunés qu'on deshonore". És érthető fenyegetéssel fordulván az ügyvédekhez, tudtukra adja: „hogy azok nem lesznek oly gyorsak elsőrendű kötelességeik megszegésében, mint a biróság e megszegés fölötti ítélethozatalban 11 . De valóban ocsmány látvány is az, midőn az ügyvédek alacsony gladiátorok gyanánt a porba vonszolják egymást; midőn sárral dobálják önmagukat — s kölcsönösen a képviselt feleket, ugy, hogy azok — akik az ő kiséretükben lépik át a törvénykezés külszöbét, győzve, vagy legyőzetve — de minden esetben csak bemocskoltan hagyhatják el az igazság csarnokát. Ezt nem czélozza a törvényjavaslat, s midőn.egyrészről körvonalazza a határt, a melyen belül a védelem szabadsága bizonyos conoessiót szükségesnek tesz, másrészről ezen körben is minden jogtalan sértést ós rágalmazást — a mennyiben azt ügyvéd vagy közjegyző követi el — a fegyelmi bíróság elé utal; ezenfelül pedig a bíróság ós hatóság törlési jogát is fenhagyja. A fegyelmi biróság feladata lesz határozni a fölött; vájjon használt-e az ügyvéd sértő, másnak becsületébe vágó kitételeket ? vájjon szükséges volt-e ily szavakkal apostrophálni az ellenfelet? vájjon öszhangzásban vannak-e a használt kitételek, a tényekből vont következtetések az ügyvédi hivatás méltóságával, az ügyvédtől követelt magasabb műveltség, nemesebb gondolkozás, és az emelkedett szellem föltóteleivel ? Ha nem: az ügyvédi testület kötelessége lesz büntetni az állását lealacsonyító egyént, s megtisztítani a kart: a testület hirnevét ós tekintélyét veszélyeztető féktelenektől. Nem hisszük, hogy a testület vonakodó lenne e hivatása betöltésében; nern hisszük, hogy conniventiába helyezze magát a rakonczátlanokkal, a rágalmazókkal; de annyit tudni vélünk: hogy az esetben, ha a törvényhozás — reményében, bizalmában csalatkoznék, találni fog utakat és módokat, Jiogy a társadalom érdekét más eszközökkel, és biztosan megoltalmazza. „az ügyfelekre vonatkozólag'' ez nem foglalja magában a biróság vagy a tanuk, vagy a szakértők, s a perben nem álló személyek rágalmazását vagy megsértését: a kivétel tehát erre nem terjed ki. Az ezek elleni sértésekre nézve , az átaláiios büntető — felelőség tartatott fenn. * A 256-ik §-hoz. Ha az állított tény miatt bűnvádi eljárás indíttatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagy becsületsértés tárgyában a biróság végérvényes Ítéletet hozott volva: ezen utóbbi iránti • eljárás az annak alapját képező tény miatt folyamatban levő bűnvádi eljárás befej eztéig felfüggesztendő. A szakasz szükséges vagy legalább is igen czélszerü az ellenkező birói .megállapítások megakadályozása végett. De ez kiegészítése egyszersmind a 251. §. 2. pontjának, a melylyel összefüggésben a két rendelkezés értelme az : hogy a mennyiben a rágalom vagy becsületsértés miatt megindított eljárás tartama alatt bűnvádi eljárás indíttatott meg azon czólból, hogy kiderittessék: vájjon az a ki az állítólagos rágalom tárgyát képező cselekmény elkövetésével terheltetett e cselekményt elkövette-e vagy nem : a rágalmazás illetőleg a becsületsértés kérdésében mindaddig ne hozassék határozat, mig az alapkérdésben a bűnösség vagy bűntelenség iránt— az illetékes biróság jogérvényesen nem határozott. Súly fektetendő arra: hogy az itt érintett felfüggesztő hatály a rágalom illetőleg becsületsértés tárgyát képező cselekmény iránti bűnvádi eljárás folyamatba tétele következtében, és a folyamatbatétel tényével, azonnal beáll, s hogy ennek végérvényes befejeztével szűnik meg. Ha tehát nem tétetik folyamatba a bűnvádi eljárás, mert a hatóság a vádat előre is teljesen alapta-
