Képviselőházi irományok, 1875. IX. kötet • 372. sz.

Irományszámok - 1875-372. Folytatása a büntetőtörvénykönyv indokolásának

120 •; -• 372. szám. büntetéssel, — ha pedig a sértő kifejezés a 248. §-ban megjelölt módon tétetett közzé, vagy terjesz­tetett: 3 hónapig terjedhető fogházzal, és 500 forintig terjedhető' pénzbüntetéssel büntetendő. Ha azonban a cselekmény testi sértést képez: az erről rendelkező törvény lesz alkal­mazandó. Ha a rágalmazó tény nem nyilvánosan állíttatik vagy terjesztetik; vagy ha valaki másról oly véleményt, Ítéletet, minősitést mond, mely azt, a kiről mondatik, becsületében, hírnevében meg­sérti, nevetségessé teszi, vagy hivatásának teljesítésére szükséges tulajdonságai megtagadása által sérti — habár a vélemény, az ítélet nyilvános helyen állíttatott vagy többeknek mondatott: a cse­lekmény becsületsértést képez. A mennyiben a rágalomra nézve felállított ismérvek nem ellenkeznek * a becsületsértés elemeivel: annyiban a 247. és 248. §§-ra vonatkozólag kifejtettek: a becsületsértésre is alkalma­zandók. A becsületsértés elkövetésének azonban egygyel több módozata van, mint a rágalomnak. az ezen módozattal elkövetett becsületsértés „injuria reális" elnevezés alatt ismeretes, s a törvény­javaslat 249. §-ában ezen kifejezéssel „sértő cselekményt elkövet" fordul elő. Valakinek kidobása, arczulütése, fricskázása, s hasonló cselekmények: reális injuriát ké­peznek. A tettek legtöbbnyire már objective sértők, ugy hogy a legtöbb esetben: már az elköve­tés maga képezi a dolus bizonyítékát. De elkövettethetnek még is tréfából: ez esetben — a különös körülmények által kell igazolni, hogy az adott viszonyok közt hiányzott a tettesben annak tudata; hogy cselekménye becsületsértőnek fog tekintethetni. Az animus injuriandi-ró\ egyébiránt, az injuria reális esetében sem lehet szó: és igen találó erre nézve a Schwarze által felhozott azon példa: hogy valaki — elragadtatva egy nő szépségétől, azt megcsókolja. A becsületsértési vagy megbán­tási szándék nem forgott fenn, sőt épen annak ellenkezője volt a tett motívuma: mindannak el­lenére reális injuria lesz megállapítandó. A becsületsértésre akár szóval — akár tettel követtessék az el: csupán pénzbüntetés ál­lapíttatott meg. Fenálló törvényeink is pénzbüntetést állapítanak meg a dehonestatiora — mely azon kivül — és ép ugy, mint az angol „Slander" csupán polgári kereset tárgyát képezheti. Ez utóbbi sajátságot illetőleg egyébiránt a vita Németországban is permanentiában van, a mennyiben a becsületsértésnek a polgári eljárás körébe utasítása — több részről követeltetik. A pénzbüntetés összegére nézve azonban nem maradtunk meg a létező törvények által megállapított megkülönböztetések ós összegek mellett. Az ajánlatba hozott maximum — 500 frt adequalt büntetésnek mutatkozott, mely a sértés nagysága és a sértő, valamint a sértett személy­viszonyaihoz képest leendő arányosításra minden körülmény között alkalmas. Ellenben a sajtó és mesterséges készületekkel való többszörösitések, valamint a nyilvá­nosságra való kitétel utján elkövetett becsületsértés: 3 hónapig terjedhető államfogházzal és 500 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A fogház — az államfogház helyett leírási hibából for­dul elő a 249. §-ban. A 250. §-hoz. A törvény által alkotott testületek, a közhatóság (259. §.) vagy azok küldöttségei, tagjai, ttovábbá a bíróságok elleni, habár nem sajtó utján elkövetett nyilvános rágalmazás, 1 évig terjed­hető államfogházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A közhatóságok a törvény által alkotott testületek, biróságok stb. elleni becsületsértésre, sőt a közönséges rágalmazásra sem látszott szükségesnek nagyobb büntetést megállapítani, mint az, mely az egyesek vagy a juristicai személyek elleni hasonló delictumok — ellen inditványoztatott Felemeltetett azonban a büntetés, a rágalmazás egyik különös módjára nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom