Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-299. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar földhitelintézet alapszabályainak az 1875. évi XXXVII. t.-cz. nehány szabályától elérő intézkedéseinek beczikkelyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

298—299. szám. • 37 „Jelzálog-intézeteknek azon kölcsönkövetelései, melyeknek alapján záloglevelek bocsáttattak ki (12. §.,) épségben maradnak akkor is, ha a jelzálogul szolgáló ingatlant birói árverésen a jelzálogintézet maga veszi meg. — Az ily kölcsön-követelósek csak a jelzálogintózet kérelmére törölhetők ki s addig a záloglevelek fedezetéül szolgálnak. (18. §.) A 14. §-hoz csatoltatni indítványozott ezen uj bekezdés megfelel a fent kifejtett czélnak a nélkül, hogy a záloglevelek biztonsága veszélyeztetnék, mivel a záloglevelek biztositéka azontúl ugyanaz marad, a mi az ingatlannak megvétele előtt volt, azért pedig, hogy az ingatlan értékét eredetileg az alapszabályoknak megfelelőleg állapította meg, az igazgatóság felelős. (Lásd a záloglevelek biztosításáról szóló törvényjavaslat 2., 12., 13. §§-t ós a 33. §. 1. pontját.) Ezek alapján tisztelettel indítványozza az igazságügyi, bizottság, hogy a t. képviselőház a 14. §. előbbi szerkezetét mint ezen §. első alineáját, változatlanul megtartani, az ezen §. kiegészítésére szerkesztett uj bekezdést pedig fentebb előadott szövegében elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1876. évi május hó 12-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. Hotiossy Imre s. k. az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója. ifü. száiu. Az igazságügyi bizottság J8l6Dt6S6| „a magyar földhitelintézet alapszabályainak az 1875. évi XXXVII. t.-ez. néhány szabályától '., eltérő intézkedéseinek beczikkelyezéséróT' szóló törvényjavaslat tárgyában. Az 1875. évi XXXVII. törvényczikk általános törvény levén, annak a szövetkezetekről szóló része is a szövetkezeteket csak ugy teheti intézkedései tárgyává, amint azok rendszerint t. i. magok az érdeklettek által saját érdekeik szempontjából alakíttatni szoktak. A magyar földhitel-intézet kivételes alkotás, melyet az állam és áldozatkész egyes honfiak ugy amaz mint ezek is tetemes pénzösszeg reá fordításával s mindkét fél egyedül a közérdeknek a hazai földhitel előmozdításának czéljából és szempontjából alapitottak s melyhez- a szövetkezet sajátképeni tagjai, a földhitelt igénybe vevők, csak harmadik sorban járultak. Hogy ily kivételes alkotásnak szervezete az általános törvény keretében czélszerüen nem szabályozható, az a dolog természetéből következik. A benyújtott törvényjavaslat ezen szempontnak felel meg s azon eltéréseket szabályozza, melyekkel az 1875: XXXVII. t.-cz. a magyar földhitelintézetre, annak kivételes természeténél fogva alkalmazandó. A magyar földhitelintézet alapításához a m. kir. államkincstár maga részéről 500,000 frttal járult s az országos törvényhozás ezen intézetet az 1871: XXXIV. törvényczikkben nevezetes kiváltságokkal ruházta fel, melyek harmadik személyek jogait is közelről érintik; a törvényjavaslat tehát