Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-354. 1876. évi XXVIII. törvényczikk a népiskolai hatóságokról

354. szám. 241 az évi vizsgálaton jelen van; a gondnoktól számot kér s számadásait megvizsgálja; végre eljárásáról a községnek évenkint legalább két ízben, sürgős és fontosabb esetekben többször is jelentést tesz; 2. A felekezeti iskolaszók szervezetét ós teendőit a fennebbiek szem előtt tartása mellett a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság szabja meg, azonban az iskolamulasztók irányában köteles ugy járni el, mint a községi iskolaszékre nézve meg van állapítva. 3. Mind a községi, mind a hitfelekezeti iskolaszók a néptanítók nyugdíjazásáról szólló törvény értelmében reábizottakat végrehajtja. 14. §. A községi iskolaszók az iskolák száma szerint, egy vagy több gondnokot választ, ki az iskola vagyonát az iskolaszék utasítása szerint kezeli, az épületeket javíttatja, a fizetéseket kiszolgáltatja és évenkint az iskolaszók elé részletes és okmányokkal igazolt számadást terjeszt. B számadások, miután a községi iskolaszék által megvizsgáltattak, fölülvizsgálat végett a községhez s onnan a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz tétetnek át. Azon városokban, hol a népoktatási költségek a kormány engedélye folytán a közköltségelőirányzatban nyernek fedezetet, a város képviselő-testülete akként intézkedhetik, hogy a népiskolák anyagi ellátása a közpónztárból történjók. 15. §. Az állami iskolákhoz a vallás- és közoktatásügyi minister az iskolaszékek helyett gondnokságokat állit s azok teendőit és ügyrendjét rendeletileg állapítja meg. 16. §. Budapest város rószenkint több iskolai községre osztatik, ugyanannyi iskolaszékkel. Ez iskolaszékek a városrészek választói által három évre választatnak; tagjaik azonban újra választhatók. A fővárosi iskolaszéknek hivataluknál fogva tanácskozó és szavazattal biró tagjai az iskolaközségbeli lelkészek felekezeti különbség nélkül s a községi tanítótestület két képviselője. Ezen iskolaszékek teendői ugyanazok, a melyek a 13. §-ban elősorolvák, a tanítók választásán, meghívásán, elhelyezésén és elmozdításán kivül, mely teendők Budapesten, a íőváros rendezéséről szóló 1872: XXXVI. törvényczikk 110. §-a szerint a fővárosi tanácsot illetik s az iskolai vagyon és alap kezelésére való felügyeleten kivül, a melyet Budapesten közvetlen a fővárosi tanács és törvényhatósági bizottság gyakorol. A főváros összes közmivelődési és közoktatási ügyeinek öszhangzóan fejleszthetése és előmozdítása végett a főváros törvényhatósági bizottsága saját kebeléből, a közoktatási-ügyek előadásával megbízott tanácsos elnöklete alatt állandó közoktatásügyi bizottságot alakit. E bizottság szervezetét a fővárosi törvényhatóság szabályrendelettel akkép állapítja meg, hogy abban a fővárosi községi tanári ós tanítói testület képviselve legyen s ülésében a kellő felvilágosítások megadása végett a fővárosi kerületi tanfelügyelő vagy ennek helyettese is részt vehessen. Ezen közoktatásügyi bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a főváros összes közmivelődési, közoktatási ós nevelési ügyeire nézve ; ezen ügyek szervezését illetőleg a fővárosi tanács és törvényhatósági bizottság által mindenkor meghallgatandó; kijelölési jogot gyakorol a tanárok és tanítók választásánál; egyszersmind véleményt ad minden közoktatási ügyben, a mely a közigazgatási bizottság által e végett hozzá utasittatik. A közoktatási ügyek közvetlen ellenőrzése s a bizottsági tárgyalások előkészítése végett ezen közoktatásügyi bizottság albizottságokat választ, tekinKÉPVH. IROMÁNY 1875-78. VIII 31