Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.
Irományszámok - 1875-328. Törvényjavaslat, az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868. évi XXXI. törvényczikk pótlásáról
328. szám. 131 hez közegeit nem engedi járulni s melytől megvonja azon erőt és hatályt, mely erővel és hatálylyal a többi, egyébként nem tiltott jogügyletek a törvények szerint felruházhatok. A törvényjavaslat ezen intézkedései által, közvetve hatni vél a fennebb emiitett fogalomzavar eloszlatására s a régi „jus et fas" közötti különbségeknek felvételével a törvénybe: az erkölcsi érzelmek fokozását és az uzsoráskodástól való visszariasztást szándékozik előmozditani. További vezéreszméje a törvényjavaslatnak, hogy oly esetekben, melyekben a bíróság valamely követelés biztositására vagy érvényesítésére felhivatik, ez a biztosítást, illetőleg az érvényesítést azon naptól fogva, midőn cselekvése igénybe vétetik, 10°| o ~nál magasabb kamatra nem terjeszti ki. Ezen eszmének felelnek meg a 3., 4. és 6. §§. A 3. §. szerint a jelzálogi bekeblezés esetében leszállnak az okiratban kikötött magasabb kamatok 10°| o-ra s ez kiterjed a kamathátralékokra is, ha azok akár a tőkével együtt, akár külön kebeleztetnek be. A 4. §. az előbbi §. rendelkezését és hatályát a kézi-záloggal biztosított tőkék kamataira is kiterjeszti, akár a tőkekölcsön felvétele alkalmával adatott legyen a kézi zálog, akár később és akár a tőkének és kamatoknak együttes* akár pedig csupán a hátralevő kamatoknak biztositására. Kézi-zálog alatt a bíróság által elrendelt biztosítás utján nyert ingó-zálog is értetvén; a 4. §. intézkedései az előzetes birói biztosítás után nyert zálog eseteire is kiterjednek. A 6. §. kiterjeszti a magasabb kamatok leszállítását az előző szakaszokban meghatározott összegre az esetben is, ha sem jelzálog, sem kézi-zálog nem adatván vagy nem szereztetvén meg: a követelés érvényesítése végett kereset indíttatik. Az emiitett szakasz annyiban alapul a 3. ós 4. §§-al egyező elven, hogy amint azok nem érintik a be nem keblezett, vagy kézi-záloggal nem erősített követelést, illetőleg annak kamatait, ugy a 6. §. sem érinti a szerződésileg megállapított kamatokat azon időre, mielőtt a kereset beada* tott volna, mielőtt tehát a biró interventiójá igénybe vétetett volna. A 6. §. szerint a kereset megindítása előtt lejárt kamatok megítéltetnek, a felek megállapodása szerinti összegben s ha ez nagyobb volna mint 10°| 0 , ezen magasabb összegben is. De azon naptól fogva, a melyen a kereset beadatott, a végrehajtás befejezéséig vagy a végkielégítésig 10°| o-nál magasabb kamat nem jár. Ezen intézkedés indokát találja abban, hogy a perbeli eljárás természete szerint megkívántató azon időtartam, melyre a birónak szüksége van, hogy a kereset valódisága iránt a perrendtartás szabályai szerint tisztába jővén, igazságos ítéletet hozhasson s az ítélet jogerőre emelkedve a követelés végrehajtás utján érvényesíttessék, hogy ezen, az intézményekből származó, időhalasztás ne használtassák fel a bíróság előtt álló félnek túlságos megkárosítására. Végre is nem mindenkor az alperes az oka, hogy az ellene indított per nem fejezhető be gyorsabban, igazságosnak látszik tehát, hogy ezen időtartam alatt a kötelezvényben kikötött uzsora-kamatok a törvény által mérsékeltessenek. A 7. §. kiterjeszti a fennebbi szakaszok vezéreszméjét a csődesetekre is. Ezek azon rendszabályok, melyeket a kormány az uzsora pusztításainak enyhítése végett a törvényhozás bölcsessége elé terjeszteni szükségesnek tart s melyektől legjobb meggyőződése szerint, ámbár csakis a kitűzött szűkebb körben, hasznos eredmények remélhetők. Ulusiókat nem táplál a kormány. Az uzsora nem fog megszűnni az esetben sem, ha a törvényjavaslat törvénynyé válik, de a mit ily viszonyok között tenni lehetőnek tartott, azt legjobb meggyőződése szerint javaslatba hozta és azt határozottan bátorkodik kinyilatkoztatni; hogy az ily irányban hozandó törvény már a legközelebbi időben is éreztetni fogja hasznos eredményeit. Budapest 1876. május hó 29-én. Perczel Béla s. k. igazságügy minister.
