Képviselőházi irományok, 1875. VIII. kötet • 287-371. sz.

Irományszámok - 1875-322. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, „a némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

96 322. szám. 1-sö §. 3-ik pontja alatt foglalt Szilágy megye székhelyét a bizottság Zilah helyett Szilágy-Somlyóra javasolja kitüzetni, azon okból, mert ez utóbb emiitett város részint azon körülmény folytán, hogy az alakitandó törvényhatóságban Zilah-nál központibb fekvéssel bir, részint mert a törvényhatósági központi kormányzat elhelyezésére elégséges alkalmas épületekkel rendelkezik, részint pedig, mert az önkormányzatban résztvevő elemek körülötte tömörebben laknak, — Zilah felett a megyére előnyösebbnek mutatkozott. E módosításra vonatkozólag azonban a belügyminister ur a törvényjavaslat eredeti ervezetét fentartotta. 1-sÖ §. 9. pontja alatt foglalt Kis-Küküllő megye székhelyéül Erzsébetváros helyett Dieső-Szt.-Márton jelöltetett ki, mert e község Erzsébetvárosnál központibb fekvéssel bir s a Kis-Küküllő völgyben feküdvén, a hol az alakitandó megye községeinek nagy része fekszik, a megye lakosságára előnyösebbnek látszott. A belügyminister ur e módosításra vonatkozólag is a törvényjavaslat eredeti szerkezetót fentartotta. 1-sö §. tí-ik pont e) bekezdésében ezen szavak helyett „egy része" tétetett „némely községei" azon okból, mert e kitétel az 5-ik (uj) szakasz czélzatainak inkább megfelel. 1-sö §. 14-ik pont d) bekezdése szabatosabb kifejezés czéljából következőkép szövegeztetett: „Ujegyházszék a Nagy-Küküllőhöz csatolt rész kivételével." 1-sö §. 11-ik pont ezen ezime „Jász-Kun megye" erre módosíttatott „Jász-Nagykun megye"; továbbá ugyanezen pont utolsó bekezdése a következő szövegezést nyerte: „A Kiskunság, valamint a Jászkun kerületnek részint Pestmegye, részint a Kiskunság területén fekvő községei ós pusztái Pest megyéhez osatoltatnak s az igy alakult törvényhatóság „Pest-Kiskun megye" nevet vesz fel. « Kivételt képez Dorozsma község, mely Csongrád^ megyéhez csatoltatik. Mindkét módosítás abban találja indokát, hogy az ujabb elnevezés és szöveg a tényállásnak megfelel. 1-sö §. 20-ik pont szabatosabb szövegezés czéljából következőkép állapíttatott meg: 20. Szabolcs megye: Ezt képezi: Szabolcs megyének fenmaradt része. Szókhelye: Nyíregyház. 1-sö §. 21-ik pontjából az utolsó bekezdés kihagyatott, mert a vagyonkezelés tekintetében a törvényjavaslat későbbi folyamán fog intézkedés történni. Az 1-ső szakaszhoz ujabb 23-ik pont alatt javaslatba hozza a bizottság a következő szerkezetet : „23. Fehértemplom Temesmegyóhez csatoltatik azon Krassó megyei községekkel együtt, a melyekre nézve ez a helyes területi beosztás szempontjából a fentebbi intézkedés folytán szükségessé válik." Indokolja ezen módosítást főképen azon körülmény, hogy Fehértemplom, mely megszűnik önálló törvényhatósági joggal bíró város lenni s jelenleg Krassó megye területén feküdvén, e módosítás nélkül Krassó megyéhez lenne csatolandó, Temesvárral egyenes vasüti összeköttetésben áll, míg Krassó me^ye székhelyével Lúgossal — hova vasúti összeköttetése sincs — sokkal nehezebben érintkezhetnek. 2-ik (uj) szakasz gyanánt javaslatba hozza a bizottság a következő szerkezetet: „A némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényczikk 4-ik §-ának a vagyonkezelésre vonatkozó intézkedései, ugy a XVI. sze-