Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

288. szám. 393 Az átadás, illetőleg előmutatás megtagadásának nem szükségszerüleg képezi indokát — a családi állás meghiúsítása; de a mennyiben bizonyos perseverentiával történik, s erélyesb felhívások és intézkedések is eredménytelenek: ez esetben — teljes joggal tekintetik annak. Szem előtt tartva a szakasz első bekezdésében megjelölt valamennyi esetet, ezeknek bün­tetésére nézve jogosan felvethető a kérdés: vájjon nem volna-e helyesebb a suppositiora, suppressiora, az elsikkasztásra — és az eltit­kolásra külön — még pedig súlyosabb büntetést megállapítani ? vagy pedig egyátalán felemelni a 243. §. büntetési tételének maximumát, s ez által lehetővé tenni, hogy mindenik súlyosabb esetre, 1 évi fogháznál súlysabb büntetést mérhessen a biró. A gyermekkitételnek enyhébb büntetését egy igen fontos igazságügy — politikai tekintet indokolja. A kitevés — igen gyakran megakadályozza: a gyermekgyilkolást. A kitevésre rendelt súlyos büntetés, több esetben a gyermek meggyilkolásának válhatnék okává. Ezen cselekmény bün­tetésének felemelése tehát, nem mutatkozik czélszerünek; de az idézett szakaszban körülirt többi esetek büntetésének felemelése — aligha fogna nagy akadályokba ütközni. A német büntetőtörvénykönyv 169. §. a családi állás meghiúsítására irányzott cselekmény ellen 5 évi fogházat, s nyerészkedési szándók esetében 10 évig terjedhető fegyházat állapit meg. A belga büntetötörvényköny 363. és 364. czikkei, a suppression és a supposition — a mi alatt a Kicserélés is értetik — továbbá a sikkasztás eseteire: 5—10 évig terjedhető börtönt határoznak: ellenben az eltitkolásról a 365. czikk intézkedvén: ezen cselekmény vétségnek minő­síttetik, és 1—5 évi fogházzal, valamint 50—500 franc pénzbüntetéssel rendeltetik büntettetni. A gyermekkitevést külön fejezetben tárgyalja a belga büntetötörvényköny, s 1 hónaptól 1 évig, esetleg — illetőleg a személyhez vagy a tett következményeihez képest 2 évig, a 359. czikk esetében pedig 1 évtől 5 évig terjedhető fogházzal bünteti. Az olasz javaslat is igen szigorú büntetéseket hoz indítványba; ugy hogy áttekintve a legújabb törvényeket és törvényhozási előmunkálatokat: a mi javaslatunknak ezen cselekményekre indítványozott büntetési tétele — aligha nem tekinthető fölötte enyhének. A 244. §-hoz. A ki házasság megkötésénél a másik fél előtt valamely bontó akadályt elhallgatott, vagy a másik felet oly tévesztés által birta a házasság megkötésére, mely miatt ez felbontatott vagy ér­vénytelennek, semmisnek nyilváníttatott: a családi állás elleni büntettet követi el és 2 évig terjed­hető börtönnel büntetendő. Ezen bűntett miatt csupán a sértett fél indítványára van helye a bűnvádi eljárásnak. „bontó akadályok 1 ' ez nem vonatkozik a bigamiára; mert erről külön törvény ren­delkezik. Egyátalán a jelen szakasz szerint, nem a törvényellenes házasság megkötése: hanem a másik házastárs családi állásának, érvénytelen házasság ravasz megkötése általi alterá­lása büntettetik. Ha a házasságnak megkötése azon akadály szempontjából, önmagában is büntetendő cselekményt képez — például bigámia, vagy vórfertőztetés esetében — a mennyiben az egyik fél a rokonsági viszonyról nem birt volna tudomással: ez esetben itt is concursus ideális forog fenn, s a súlyosabb büntetés lesz alkalmazandó. A 245.és 246. §§-hoz. 245. §. Azon lelkész, a ki tudva, hogy oly akadály forog fenn, mely miatt a házasság felbon­tandó vagy érvénytelen, illetőleg semmis, a feleket mégis Összeadja: 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő. KBPVH. IB0MÍNT. 1875-78. VII. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom