Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

286. szám. 375 A 227. §-hoz. A sértett fél indítványa nélkül indítandó meg a bűnvádi eljárás: 1) ha a tettes ellen, a. jelen fejezet fentebbi szakaszaiban meghatározott bűntettel vagy vétséggel, az elkövetés idejére és helyére nézve 'összefüggő, más bűntett is forog fenn, a mennyiben «z hivatalból üldözendő büntettet képez; 2) ha a bűntett a megsértettnek halálát okozta; 3) ha a 228. §~ban meghatározott valamelyik eset forog fenn. Ezen szakaszban a sértett fél inditványozási joga — a megjelölt esetekben ki van zárva. Ha tehát az erőszak vagy corruptio az itt megjelölt körülményekkel fordul elő: az eljárás megin~ ditását tárgyazó indítvány, minden esetben a kir. ügyészt illeti. A szakasz három esetet vesz ki a 226. §. rendelkezése alól. Az 1. eset indokát találja annak ellenkezőjében, a mi a 226. §. indokát képezi. A család, vagyis a sértett fél első rendben van érdekelve az iránt: vájjon eljárás tárgyává tétessék-e a rajta elkövetett bűntett? A lelki fájdalom, melyet az ilynemű szerencsétlenségnek vizsgálata, a brutális erőszak vagy a csábítás áldozatának okoz; a tekintet, a sértett félnek jövőjére; a megtámadottnak szégyenérzete, mely az ily büntettet a feledés sürü homályával fedni törekszik: elég okok arra, hogy az ő akarata ellen ne indíttassák büntető vizsgálat. Ha tehát ezen tiszteletre méltó érzelmek kímélete lehetséges: az állam köteles ez érzelmeket — még igazságügyi érdekeinek háttérbe szorí­tásával is kímélni. De ha az eset complicátiói olyanok, hogy a közhatalom visszavonulása sem képes megakadályozni, hogy az a napfényre vonattassék ós nem képes megakadályozni, hogy a szemérem elleni merénylet a vizsgálat és a bűnvádi eljárás elemét képezze; ha például a kéjencz­ugyanazon időben ós helyen más büntettet is követett el, oly büntettet — mely hivatalból üldö­zendő : ez esetben a kíméletet igazoló ok elenyésznék, s ennélfogva a kímélet nemcsak czélját tévesztené: hanem a közérzületet sértő igazságtalansággá fajulna. Azt nem lehetne ugyan is kikerülni — vagy legalább a legtöbb ilynemű esetben nem — hogy a második bűntett, az azt előidéző, az azt kisérő, az azt előmozdító minden körülménynyel vizsgáltatván: fel ne merüljön azon bűntett is, mely amannak vagy előzője vagy kísérője, s mely ezzel szorosan összefügg. A titok megőrzése tehát, ily esetekben — csaknem lehetetlen.* Ha mégis ennek daczára sem emelne vádat az állam: nem maradna fenn elfogadható ok, a melylyel — ezen hallgatását vagy elnézését igazolhatná. Ily esetekben tehát — büntetlenül hagyatnék a gonosztevő, vagy legalább is mellőztetnék a concurráló büntettek egyikének — talán a legsúlyosabbnak büntetése: a nélkül, hogy a czél — a szemérem elleni támadásnak titokban maradása eléretnék. A szerencsétlen áldozat iránti kímélet helyett: a gonosztevő iránti elnézéssé s engedékenységgé fajulna a szabály; ez pedig nem lehet czélja a törvényhozásnak, midőn bizo­nyos büntettek üldözését — a sértett fél iránti kíméletből, ennek indítványától tette függővé. Tegyük fel az esetet, hogy egy kéjencz, altató szerekkel tehetetlen állapotba hoz egy tisztességes nőt, s ennek ezen állapotát aljas kéjvágyának kielégítésére használja. Tegyük fel, hogy a merénylet közben megjelenik a nő férje vagy rokona, s némely körülményből gyanút merítve — a bezárva talált ajtót betöri, de midőn a szobába lépne, a gonosztevő által agyonszuratik. Lehet-e ez esetben az emberölés büntette miatti vizsgálatot végig vezetni, a nélkül, hogy ez a másik bűntettre is kiterjesztessék. Nem fog-e a vizsgálaí közben kikerülhetlenül felmerülni, s vilá­gosságra hozatni azon másik bűntett is, melynek az emberölés úgyszólván csak folyománya volt? A ki a vizsgálatok menetét ismeri: az belátja, hogy ily esetben a titokbanmaradás kép­zelhetlen. Az tehát, a mi egyedül igazolhatná az állam actiójának tétlenségét — a nő érdeke — az többé nem védhető meg: a bűntettes érdeke pedig, nem igazolhatná a büntető hatalom gya­korlatának akadályozását vagy megszorítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom