Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
364 286. szám. 2) ha azon. czélból, hogy valakire a büntetendő cselekmény elkövetésének látszatát hárítsa, en<ek házába, személyére, vagy más e czélra alkalmas helyre, oly tárgyakat tesz, melyeknek tartását a törvény tiltja, vagy melyek alkalmasok arra, hogy valamely büntetendő cselekmény elkövetésének gyanujeleit képezzék." A német btk. Ifi4. szakasza a hamis vád — falsche Anschuldigung — tettesének mondja azt: „Wer bei einer Behörde eine Anzeige macht, durch welche er Jemanden wieder besseres Wissen der Begehung einer strafbaren Handlung, oder der Verletzung einer Amtspflicht beschuldigt, wird mit Gefángniss nieht nnter einem Monate bestraft; auch kann gegen denselben auf Verlust der bürgerlichen Elirenreohte erkannt werden." Kevés változással egybehangzik ezzel a hatályból kihelyezett porosz btk. 133. §-a is. Más kérdés azonban az, hogy a megjelölt törvénykönyvek szerint, mely cselekmények csoportjába soroztatik a hamis vádi E tekintetben ma is különbözők a felfogások, s a törvénykönyvek is különböznek egymástól. A franozia és a belga btkönyvek, a denonciatton calo'mnieuse-i a becsület elleni büntettek egyik qualifikált esetének tartják s ez okból a hamis följelentés, a személyek elleni bűntettekről és vétségekről szóló czim alatt, a becsület és a hir-név (consideration) elleni megtámadásokról rendelkező fejezetben fordul elő. Ettől eltérőleg a német és az olasz btkönyvek, valamint az olasz javaslat is, külön fejezet alatt, s összefüggés nélkül a becsület elleni büntetendő cselekményekkel, tárgyalják a hamis vádat. A hatályból kihelyezett német btkönyvek között szintén nem volt e tekintetben összehangzás, s Köstlin — a ki a kérdéses cselekményt, a személynek a becsület médiuma általi megsértései közt tárgyalja, fölöslegesnek, haszontalannak nevezi a vitát, mely a hamis vádnak a büntetőtörvénykönyv sistemájában kijelölendő helye fölött foly. Mi nem osztjuk Köstlin véleményét; mi a vitát czélszerünek, szükségesnek tartjuk mindaddig mig az olasz és német btkönyvben elfogadott, helyes — és logicailag igazolt eszme átalános érvényre jut. Mi osztjuk Carrara-\mk tételét, a ki á calumniában két büntetendő cselekményt különböztet meg: t. i. a diffamatiot — mely a becsület elleni delictumot képezi; és a valódi, a tulajdonképemi calunniát — Ja vera e propria cahinnia" — mely az igazságszolgáltatás elleni delictum — „che é reato sociale contro la publica giustizia. u Osztjuk Oarrarának azon további tételét is, mely szerint : ha azon elnevezés — 1 ,calavnia u — a diffamatiónak megjelölésére szorittatik, ez esetben szükséges, a tulajdonképeni calunniát egy más, külön elnevezéssel megkülönböztetni, például ezen elnevezéssel „denuncia calunniosa." Osztjuk továbbá a német büntető törvénykönyv ide vonatkozó rendszerét, s Dochow tanár által a braunschveigi btk. tervezet indokaiból idézett, következő állitmányt. „Hauptzweck der falschen Anschuldigung sei nicht Angriff der Éhre, sondern einem Angeschuldigten eine Bestrafung zu zuziehen, und was hauptsáchlioh Beachtung verdient: wahrend die Injurie ein reines Privatverbrechen üt, wird durch die falsche Anklage ein unmittelbarer Eingriff in die Staatsavstalten gemacht, indem gerade die öffentliche Einrichtung, welche vorhanden ist, um die Pechte zu schützen, zu einer Ungererhtigkeit missbraucht werden soll, wodurch der strafbare Character dieses Verbrechens auch eigentlich bestimmt, und dessen Strafbarkeit besonders erhöht wird." Elfogadjuk Herzog főtörvényszéki tanácsosnak ezen nézetét: ,,^4 törvényhozó azt mondja: a hamis vád — az én értelmemben nem becsületsértés, hanem egy különnemű bűntett; és pedig — erre mutatnak a hely. melyen a kérdéses bűntett a tör-
