Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

362 286. szám. érvényre. „Azon okból — mondja az 1824-ik évben kelt határozat — hogy vádlott (a ki mint tanú hallgattatott ki) szavai és nyilatkozatai tanujául az istenségre hivatkozik: semmi személyes tekintet nem mentheti fel őt, az eskü által reá hárított szent kötelesig teljesítése alul." Elismerjük — s az álláspontunkat megjelölő fejtegetésben világosan kimondottuk : hogy a vallási szempont elfogadása ezen következményt eredményezi; de épen ez szól a mellett, hogy az ellenkező álláspontnak következménye a most közlöttnek szükségszerű ellentétét képezendi. A mit a mi törvényjavaslatunk 214. §-a kifejez : ugyanazt tartalmazza az olasz javaslat 232. ezikke is. Ezen intézkedést — a mellette és ellene felhozható érvek lelkiismeretes átvizsgálása után : mint jogilag helyeset, mint logicailag következetest, s mint azon törvény corrollariumát, mely a rokonokat bizonyos fokig, valamint az érdekeltet saját maga ellen, eskü alatti vallomásra kényszeríteni nem akarja — a javaslatba felveendőnek tartottuk. ..Azon barbár és esztelen szokás — mondja Carrara — hogy a vádlott saját veszélyére eskü alatt hallgattassék ki: ma már valamennyi civilis codexböl kiküszöböltetett." Nines kétség a fölött: hogy a legközelebb előterjesztendő polg. perr. t. a hatályban lévő per rt. 192. §. b. pontjában foglalt megfelelő rendelkezésnek helyesebb és következetesebb formulázása által, az imént idézett tételt nálunk is érvényre emelendi. a) „a ki a való megvallása által büntetendő cselekmény nyel vádolta volna magát." Ez értendő mind a polgári, mind a bűnvádi eljárásra; az eset mindkét eljárásban előfordulhat : az indok ugyanaz az egyiket, mint a másikat illetőleg. b) „a ki a bűnvádi ügyben jogosítva volt, a tanuzást vagy véleményadást megtagadni, ezen jogára azonban a bíróság által nem figyelmeztetett." A dispositió megfelel a hatályban lévő bűnvádi eljárási szabályok 75. §-ának: a szakértői vélemény tekintetében mindazonáltal, az eljárási szabályok 56. §-ának rendelkezése, az előterjesztendő bűnvádi eljárás tervezetében, a fentebbi dispositióval összhangzásba lesz hozandó. A 215. §-hoz. Nem büntettetik a jelen fejezetben meghatározott cselekmény miatt az sem : a ki ezen cselekményét, mielőtt még ellene feljelentés történt, vagy bűnvádi eljárás megindittatott, s mielőtt hamis tanuzásából vagy nyilatkozatából másra hátrány háromlott volna, az illető hatóságnál maga jelenti fel. Ezen szakaszra az átalános részben is többször utalás történvén : az irányadó szempontok azon helyeken kifejtettek. Ha mindazonáltal a subornatorra nem terjesztetnék ki a szakasz kedvezménye : ez esetben a bevezető szavak következőleg lennének módositandók: „Hamis tanuzás vagy hamis eski' miatt nem büntettetik az sem" stb. XIII. FEJEZET A hamis vád. Az előbbi fejezet indokaiban megemlittetett: hogy a hamis vádat, szintén az igazság elleni bűntettnek tekinti a törvényjavaslat. Az okok ugyanazok, melyek az előbbi fejezetben tárgyalt cselekmények természetére nézve irányadóknak fogadtattak el. A hamis vád által épen ugy vezettetik félre, s hamisittatik meg az igazságszolgáltatás — mint a hamis tanú és a hamis eskü által. Azon megkülönböztetés, hogy a hamis tanuzás és a hamis eskü inkább az igazságtalan Ítélet keletkezésére irányul: ellenben a hamis vád alap nélküli vizsgálatokat von maga után, s kiteszi vádlottat a bűnvádi vizsgálatokkal járó, és sok esetben nem mellőzhető igen súlyos bajoknak : ezen megkülönböztetés, a bűntett objectumát és természetét egyátalán nem érinti. Sőt ha a kiemelt