Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. 339 A 186., 187., 188., 189., 190. és 191. §§. mindazonáltal csupán részletezései azon alapgondolatnak : hogy azon közhivatalnok, a ki hivatalos hatalmával visszaélve, valakit törvényellenesen megfoszt személyes szabadságától, vagy a személyes szabadság törvényes elvonását, törvénytelenül hosszabb időre kiterjeszti, bűnvádi utón büntetendő. A 191. §. némi figyelmet érdemel a tekintetben, hogy itt eltérőleg a rendszertől, a pénzbüntetés, mint magánbüntetés van megállapítva, mely tehát nem az államot, hanem a sértett személyt illeti. „A törvényellenesen letartóztatott részére" ezzel az elégtételi, a kártalanítási fogalom van kifejezve ; az összeg tehát, nem mint a pénzbüntetés, ha az közbüntetést képez; hanem mint kártalanítás jő tekintetbe, mely a károsított javára esik. A 192. §-hoz. Azon biró, bírósági hivatalnok, vagy szolga, továbbá azon közigazgatási hivatalnok, vagy rendőr, a ki hivatali minőségben, s a törvényben meghatározott eseteken kivül, vagy az ott megállapított szabályok mellőzésével, valakinek Imkásába, az ehhez tartozó, vagy ezzel Összeköttetésében lévő helyiségbe, az ott lakónak, vayy a lakással rendelkezőnek akarata ellenére behatol: a Jiázi jog megsértésének vétségét követi el és 8 napi fogházzal büntetendő. Ha pedig abban, a jogtalan behatoláson kivül házkutatást is tart: 1 évig terjedhető fogházzal büntettetik. E §. a házjog megsértéséről intézkedik s tüzetesebb indokolást nem kivan. Már Cicero mondotta: „Quid est sanetius, quid omni religione munitius, quam uniuscujusque civium domus? Hoc perfugium est ita sanetum omnibus, ut inde abripi neminem fas est." Csupán annak hangsúlyozását látjuk szükségesnek: hogy a szakaszban említett személyek házjogot sértő cselekményei, csak is annyiban esnek a törvény határozmányai alá, a mennyiben „hivatali minőségében", illetőleg hivatalos functio ürügye alatt követtettek el. Minden más esetben a javaslat 318—320. §§. alkalmazandók. A 193. §-hoz. Azon postahivatalnok vagy szolga, a ki a hivatalánál vagy alkalmaztatásánál fogva kezeihez jutott, nem neki czimzett levelet feltöri, vagy azt a törvényben meghatározott eseteken kivül másnak kézbesiti, vagy kézbesítteti, mint a ki annak átvételére jogosítva van: a levéltitok megsértésének vétségét követi el, és 6 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A 194. §-hoz. Azon távirdahivatalnok vagy szolga, a ki hivatalánál, vagy alkalmaztatásánál fogva kezeihez vagy tudomására jutott távirati sürgöny tartalmát, azon eseteken kivül, melyekben azt a törvény rendelete folytán, mint tanú köteles a bíróság előtt felfedezni, vagy arról a hatóságot értesíteni, mással közli, vagy pedig a táviratot másnak kézbesiti vagy kézbesítteti, mint a ki annak átvételére jogosítva van: a távirati titok megsértésének vétsége miatt 8 naptól 6 hónapig terjedhető fogházzal böntetendö. A 193. §. a posta-, a 194. §. a távirdai hivatalnokok és szolgák titoksértő cselekményeiről szól. Mindketőnél kiváló figyelmet érdemel a kifejezés: „hivatalánál vagy alkalmaztatásánál fogva"; a mi azt jelenti, hogy a mennyiben a megjelölt személyek valamelyikének más utón jutott kezeibe, illetőleg tudomására a nem neki czimzett levél vagy sürgöny tartalma, s ő azt feltöri, vagy pedig 43*