Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.

306 28G. szám. fel őség (dlei'ii erőszakos felkelése — a mennyibe)/, az a nóta ivfidelilatis tényálladékát nem képezte — lázadásnak tekintetett és hogy a lázadás rendszerinti büntetése az életvesztés volt. A külföldi törvényeket illetőleg megemlítendő: hogy a belga büntetötörvénykönyv és az olasz javaslat, a törvényhozó kamrák elleni erőszakos támadást, azon esetek közt emiitik, melyek a mi javaslatunk szerint: a felségsértés bűntettét állapítják meg. A felosztási rendszer szerint, mely azon munkálatokban követtetett, ez helyes is. A belga btk. második könyvének első czime, első fejezete ugyanis: „a király, a királyi család, a kormányzati forma elleni támadások és szövetségek" felirattal bir. Ezen felirat alá helyesen volt foglalható a „törvényhozó kamrák elleni fegyveres támadás." Az olasz javaslat második könyvének első czime pedig, azon igen tág ós átalános megjelölés alatt: ,,Az állam biztonsága elleni büntettek" logikai következetességgel intézkedhetett a támadásról, mely arra van irányozva (diretto), „hogy a senatus vagy a képviselő kamra hivatásának gyarkoHátában megakadályoztassák" ; sőt következetes az olasz javaslat e feliratánál fogva abban is: hogy az állam belnyugalmát megzavaró minden támadást és igy azon cselekményeket is, melyek a mi javaslatunk IV. Fejezetében soroltatnak elő, az első czimbe foglalta. De másként áll a dolog ott, hol az állam léte elleni büntettek, e külön és kiváló sajátságuknál fogva megkülönböztetnek az állam elleni többi merényletektől s az előbbiek mint „Hochverrath", illetőleg „felségsértés" megkülönböztetnek az állam ellen intézett más támadásoktól. Ezen utóbbi rendszer szerint felségsértési csak azon cselekmény képezhetvén, mely eltekintve a király élete és személye elleni bűntettektől — az állam létét mint intézményei és területe által alkotott önálló egységet megszüntetni czélozza: ezen fogalom átfoglalja ugyan a merényletet, mely az állam alkotmányának erőszakos megváltoztatására irányul; mert e megváltoztatással az állam mint egy bizonyos meghatározott alkotmány által szervezett és ez által élő egyéniség tettleg megszűnik: de nem foglalható e keretbe azon támadás, mely habár az alkotmány egyik leglényegesebb intézménye ellen — a törvényhozó testület ellen, de nem azon czólból intéztetik, hogy a fennálló kormányforma ez által megváltoztassák. Az országgyűlés vagy annak valamelyik háza, a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottság, továbbá a kormány, erőszakkal akadályozható hivatásának bizonyos időbe n való gyakorlatában : de ebből nem következik, hogy ezek bármelyikének fungálhatása, ' az erőszak által mindenkorra megszüntessék. . Az emiitett cselekmény csak akkor képezhetné az alkotmány elleni erőszakos támadást, ha a fellázadt tömeg azért fogna fegyvert: hogy az országgyűlés vagy annak valamelyik háza végkép megszüntethessék vagy hogy az alkotmányos ország absolut monarchiává, a monarchia respublicává valtoztassék, vagy hogy a két kamarai rendszer helyett az egy kamarai rendszer állapittassók meg. Ezen szándók igen is involválja az alkotmány-változást, mely a 126. §. 2. pontjának eleme : de ezen eset lényegesen különbözik attól, ha a tömeg csupán egy időre akadályozza az országgyűlést functiója gyakorlatában. Sőt tekintve a 150. §-ban elősorolt többi eseteket, ezek merev ellentétben állanak a 126. §.. 2. pontjában megjelölt czéllal. Midőn ugyanis a tömeg azt akarja kierőszakolni, ,hogy az , országgyűlés, vagy annak valamelyik háza azt tegye, azt határozza, a mit a fellázadt tömeg követel : akkor épen annak létét ós fungálását akarja, sőt akarja azt azon szerkezetben, a melyben az országgyűlés vagy az illető ház akkor van és igy egyátalán nem czélozza tehát annak — s illetőleg az alkotmánynak erőszakos megváltoztatását. Mindeddig a lázadásnak egy átalános fogalommeghatározás alá foglalható esetei vétettek szemügyre. Van azonban ezen fejezetben egy eset — melyre a fentebbi fogalommeghatározás nem egészen alkalmazható. Ezen esetről a 159. §. intézkedik. Fegyveres erő gyűjtése, a jelentkezőknek besorozása, begyakorlása — ha czélját nem képezi az állam kül- vagy belnyugalma elleni merény-