Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-256. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

20 256. szám. 55. §. Az ingók árverésénél a következő eljárás követendő: 1. Ha a záíogolás által biztosított hátralékok a zálogolást követő 15 nap alatt le nem fizettetnek, tekintettel az idő és költség kímélésére s a legmagasabb értékesítést ígérő viszonyokra, az árverés több hátralékostól lefoglalt tárgyakra nézve lehetőleg együttesen a foglalást követő 15 napi határidő lejárta után 30 napi időközt meg nem haladó határnapra tűzendő ki, akár a) a helyszínén, akár b) az adóhivatal kerületében, akár végre c) ezen kerületen kivül létező vásári joggal biró más valamely községben. A c) alatti esetben a kir. adófelügyelőnek beleegyezése szükséges. Z. Az árverésre kitűzött határnap közhírré teendő oly módon, hogy az első árverési határidő legalább 8 nappal előre köröztessék. E hirdetést: a) a község által a község kebelében tartandó árveréseknél a. község elöljárósága, b) a szolgabíró által eszközlendő árveréseknél a szolgabíró rendeli el. A b) esetben köteles a szolgabíró az elrendelt árverést legalább is azon községben, hol a záíogolás történt s- ott, a hol az árverés tartatni fog, sőt ha a lezálogolt tárgyak között 50 írtnál nagyobb értékű tárgy találtatik, járása egész területén közhírré tétetni, s ha az árverést járásán kívül eső helyen szándékozik megtartani, a körözésnek ily módon leendő foganatosítására az illetékes szolgabírót is azonnal felhívni. 3. Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a zálogba vett tárgyak megnevezését; b) a tartandó árverés helyét; c) a napot és órát, melyben az árverés tartatni fog; d) azon feltételt, hogy az egyes zálogtárgyak, a mennyiben azoknak értéke egyenkint 50 frtot meg nem halad, beesáron alul is feltétlenül el fognak adatni. 50 frtot meghaladó értékű tárgy pedig csak akkor, ha a becsárnak legalább három negyed része igértetik; e) a szükségessé válható második árverésnek az első árverés napjától számított további 15 napon tul nem terjedhető határidejét; f) azon feltételt, hogy a vételár azonnal fizetendő. 4. A kitűzött helyen, napon és órában: a) a községnél (városnál) fizető adózók ellen intézett végrehajtások eseteiben a községi biró vagy községi adópénztárnok egy előljárósági tagnak és a jegyzőnek, illetőleg körjegyzőnek közreműködésével vagy a városi adóhivatal kiküldöttje a városi tanács által kijelölt két képviselő jelenlétében; b) a kir adóhivataloknál fizető adózók ellen indított végrehajtások eseteiben a szolgabíró vagy helyettese (esetleg az állami közeg) a községi elöljáróság által kiküldött két tanú jelenlétében az árverést megkezdvén, az árverésnek kitett zálogtárgyat rendesen a becsértéken alul is a legtöbbet ígérőnek engedi át, kivévén, ha az egyes tárgy értéke 50 frtot meghaladná; ily tárgy az érték háromnegyedén alul az első árverésen el nem adathatik, hanem ujabb árverés kisérlendő meg s ezen második árverésen a tárgy a legtöbbet Ígérőnek mindenesetre átengedtetik. 5. Az árverés tényéről jegyzőkönyv veendő fel, melynek tartalmaznia kell: annak nevét, kinek tartozásai fejében az elárverezett tárgy lefoglaltatott; — az árverelt tárgyak * megnevezését, becsértókét, a legmagasabb ajánlatot, a vevő nevét, az árverési költségek és illetékek megállapítását ós alá kell íratnia a végrehajtást foganatosító s a községi elöljáróságot képviselő két tag vagy eset.leg két tanú által. Az árverési jegyzőkönyv az árverés befejezése után a foglalási jegyzőköny-