Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-256. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről
14 • 256. szám. A kölcsön felvételénél és az államkincstári követeléseknek a felvett kölcsönnel való törlesztésénél követendő eljárást a pénzügyminister egyetértőleg a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal, rendeleti utón állapitja meg. Oly községnek (városnak), mely hitelesen igazolja, hogy tartozását 1876. év végéig bevételeiből törleszteni nem képes és e czélra kölcsönt nyernie sem sikerült, hátralékai törlesztésére a 37. §-ban foglalt elvek alkalmazása mellett, a pénzügyminister több évre terjedő fizetési részleteket engedélyezhet. 39. §. A mennyiben a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok) a könyvelés és nyilvántartás körüli teendőiket nem a pénzügyminister által kijelölt módon vagy nem a kitűzött határidőben teljesítenék, bebizonyult hanyagságuk esetében a szolgabirp (polgármester) vagy a helyszínén megjelenő kir. adófelügyelő vagy helyettese által annyiszor-mennyiszer 5 frttól 25 frtig terjedhető s az egyenes adók módjára beszedendő pénzbirságban, felebbezéssel a közigazgatási bizottsághoz, a község javára marasztalandók el. Halasztást nem szenvedő esetekben a szolgabíró (polgármester), a jegyző (községi és városi adóhivatal) mellé a teendőknek kellő időbeni bevégezhetése végett elégséges munkaerőt rendel. — Az erre megkívántató költséget, ha a mulasztás az ő hibájából történt, a jegyző (a községi és városi adóhivatal illető tagja), ha tárgyhalmaz miatt történik, a község (város) viseli. Ismételt pénzbírság siker nélkül rendeltetvén el, a jegyzők (a községi és városi adóhivatal illető tagja) fegyelmi kereset alá helyezendők. Ha valamely községben (városban) a községi jegyző (községi és városi adóhivatal) mulasztása következtében szükségessé válik az adózók tartozásának egyénenkinti leszámolása, a leszámolás költségeit az illető község (város) tartozik viselni, fenmaradván viszkereseti joga a mulasztást elkövetett tisztviselője ellen. III. FEJEZET. Befizetés. .4) Esedékesség. 40. §. A folyó adóévre kivetett egyenes adók s a 37. §. rendelete szerint az illető adóévre felosztott régibb adótartozási részletek négy egyenlő részben s pedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, július és október l-jén esedékesek. Addig, mig a folyó évre történt adókivetés eredménye az adózó adókönyvecskéjébe bejegyezve nincsen, az évnegyedi részletek a megelőző évi adókirovás szerint fizetendők. A netaláni különbözetek az adókönyvecskék kiállításának (36. §.) befejezését követő részletfizetés alkalmával egyenlitendők ki. — Készletfizetések feltétlenül elfogadandók. — Az adóba semmi más természetű követelés nem számíttatik be. Az 1875 : XXVI. t.-czikk 28. §-a az ezen t.-czikkben emiitett adónemekre nézve továbbra is érvényben marad. 41. §. A ki az évnegyed közepéig le nem rója esedékes folyó vagy régibb adótartozását, évi 6*| 0 késedelmi kamatot fizet az egész évnegyedre azon összegek után, melyekkel hátralékban maradt. Ellenben ki adótartozásának egy vagy több évnegyedi részletét előre megfizeti, az előre fizetett adóösszeg minden forintja után a befizetés napjától az illető évnegyed közepéig számítva, évi 6°i, kamat-megtérítésben részesittetik.
