Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-254. Törvényjavaslat a magyar keleti vasut megvételéről

380 254. szám. 8-0 r. Munka-drágulás. A társulat e czimen 3.759,247 forintot igéűyel — a bizottság azonban a bekivánt adatok s hatósági hiteles bizonyítványok alapján e tételt csakis figyelemmel az előbbi pontban indokolt késedelmekre, állapította meg és pedig 717,798 forintra, a mennyiben a társulat saját mulasz­tásainak következményeit szintén viselni köteles. 9-er. Csúszások. , E czimen a társulat 5.165,371 forintot kért kárpótoltatni. Csúszásokra a költségvetésben csak igen csekély összeg lett felvéve s Thommen, volt vasútépítési igazgató, a vasúti s pénzügyi bizottságok által hozzá intézett kérdésekre adott fele­letében azt mondja: „Teljesen előre nem láthatott esetek u. ni.: árvizek, kedvezőtlen időjárás, politikai ese­mények stb. indokából a kiszámított költségekhez mit 1 sem adtam hozzá, az építési munkákat zavaró események u. m.: földcsuszások, összeomlások stb. indokából pedig csak annyiban, a mennyiben a terület minősége hasonló események bekövetkezését biztonsággal várhatóvá tette. Előre nem látott események czimen felvett nagy pótlékok az esetben, ha ezen események be nem következnek, hiában vannak kiadva, ha pedig bekövetkeznek, még sem nyújtanak biztosságot az ellen, hogy a vállalkozók, társulatok követelésekkel fel se lépjenek. Jobb tehát ha hasonló elemi eseményekre nézve kárpótlások elvből csak az építés befejezése után állapíttatnak meg, s engedélyeztetnek." Ily körülmények közt lehetetlen volt a keleti vasúton köztudomás szerint rendkívüli mérvben előfordult csúszások által előidézett költségeket teljesen figyelmen kivül hagyni. A bizottság tehát a rendelkezésére állott adatokon elindulva, megállapította a tényleg előfordult csúszásokat, illetőleg az azok által előidézett több-munkákat — ez utóbbiakat azonban nem azon költségekkel, melyek a társulat által mutattattak ki, vette számításba, hanem azokkal, melyeket mulhatlanul igé­nyeltek volna akkor is, ha a társulat az ily csúszásoknál mindjárt kezdettől a legnagyobb óva­tossággal, s a leghelyesebb építési intézkedések alkalmazása mellett járt volna el. S ehhez képest a költségvetésben e czélra felvett összeg figyelembe vételével a csúszások által előidézett több-munka költsége 2.830,423 írtban állapíttatott meg. Végre 10-er. Árvizek által előidézett károk. Az árvizek által előidézett kárait a társulat 542,800 írtban mutatja ki, mely tételt a bizott­ság, mint előre nem láthatott események által előidézett több-költséget kárpótoltatni s a kormány közegeinek feljegyzései s más hivatalos adatok alapján 278.G00 forintban javasolja megállapittatni. Azon tételeket mellőzve, melyeket a bizottság egyátalán visszautasitandóknak talált, csakis azt kívánom megjegyezni, hogy a fentebb elősorolt kárpótlási tételekből 1.015,670 frt jogi s 3.834.946 frt fontos méltányossági indokokból hozatik a bizottság által javaslatba. A kárpótlási kérdés tárgyalásának befejezése után a bizottság tisztába hozandónak találta a társulat pénzügyi mérlegét,, mely a következő eredményt tüntetett fel. A. Terhek: a) a kormány által az építésre adott kölcsönök s kamatjaik még fedezetlenül maradt része . ......... b) magánhitelezők követelése . . . . * . c) a forgalomban levő pálya építéséből még fedezetlenül maradt . d) a tordai szárny-vonal építési költsége .... B. Fedezet: a) a kormánynál levő 1.200,000 frt névleges értékű m. vasúti kölcsön-kötvényekből álló biztosíték árkelet szerint számítva . . . b) magán adósok tartozása . 3.191,534 frt 18 kr, 55,354 frt 53 „ 273,017 frt — „ 200,000 frt — „ 1.005,000 frt 176,155 frt

Next

/
Oldalképek
Tartalom