Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-225. Törvényjavaslat a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról

158 225. szám. e) ha perlekedő vagy veszekedő magaviselete által a házirendet s csendet vagy a háznépe között a békés megférést zavarja; f) ha a nőcseléd terhes állapotba jut. II. a cseléd részéről. a) ha a gazda a kialkudott bért annak idején a cseléd felszólítására sem fizetné pontosan; b) ha a cseléd házasság által önállóságra tehetne szert, melyre a szolgálati idő betöltése esetén nem lehetne kilátása; ezen felmondás azonban a cselédre nézve érvényét veszti, ha a felmondási idő lejártáig, az őt felmondásra jogosított feltevés alaptalansága kiderül; c) ha a cseléd kimutatja, hogy jelenléte szüleinél a család fentartására nélkülözhetlenné vált; d) ha személye felett nem rendelkezhető kiskorú, atyja vagy gyámja beleegyezése nélkül szegődött be s ezen beleegyezést a hatóság nem pótolta (8. §.) s az atya vagy gyám a szolgálatból való kilépést követeli, ugy szintén, ha a férjezett asszony férjének ellenzése daczára állott be s ez őt visszaköveteli; e) ha a gazda lakását más községbe állandóan teszi át és a cselédtől kívánja, hogy kövesse. Az utóbbi három esetben a cseléd a felmondási idő (61—67. §,) letelte előtt is távozhatik, ha maga helyett más alkalmas cselédet állit s azzal a bér és élelem tekintetében, a gazda nagyobb terheltetése nélkül kiegyezik. 52. §. Felmondás nélkül is jogosítva van. I. A gazda rögtön elbocsátani a cselédet. a) ha ez a gazdát, családját, vagy annak egyes tagjait fenyegeti, tettlegesen bántalmazza, becsületében sérti, rágalmazza vagy rósz akaratú felbujtásai által a családban meghasonlást vagy egyenetlenséget előidézni törekszik ; b) ha az a gazda helyettesét vagy tisztjét, kinek felügyelése alatt a cseléd áll, szolgálati eljárásában tettleges bántalommal vagy szitokkal illeti; c) ha a cseléd a gazda gyermekét vagy családja egyéb tagjait roszra csábitja, vagy azokkal tiltott vagy gyanús szövetkezésben él; d) ha bűntettben vagy nyereségvágyból eredő vétségben teszi magát bűnössé, avagy gazdája iránt tartozó hűségét szegte meg; nemkülönben ha cselédtársait erre csábitja, vagy erről biztos tudomással birván, rögtön fel nem jelenti; e) ha gazdája nevére annak tudta nélkül pénzt vagy árut kölcsönöz; f) ha gazdájának bárminemű tulajdonában készakarva kárt okoz; g) ha a cseléd ivásnak vagy játéknak adja magát vagy erkölcstelen életet él ; h) ha a cseléd a hatóság által három napnál hosszabb időre bezáratott; i) ha a cseléd az 51. §. pontjaiban emiitett kihágásokat intés daczára többször ismétli; k) ha a cseléd hamis szolgálati bizonyítványok által gazdáját tévútra vezette ; 1) ha a cseléd tűzzel, égő gyertyával vagy lámpával előleges intés daczára is vigyázatlanul bánik, vagy vigyázatlansága által tényleg tűz támadt; m) ha a gondozására bizott lábas jószágot, figyelmeztetés daczára roszul ápolja, vagy épen kínozza; végre n) ha a cseléd kicsapongásai által ragadós vagy undort gerjesztő nyavalyába esett; ellenben