Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-225. Törvényjavaslat a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról

225. szám. 153 annyiban korlátolva nem lenne, hogy mindkét fél a jelen ^örvény értelmében megengedett felmondás után a szerződéstől visszaléphessen. 14. §. A jó erkölcsökbe vagy törvénybe ütköző cselekményekre, daczára az ellenkező szerződésnek, senki sem kötelezhető. 15. §. Ha a szerződés alkalmával foglaló is adatott és elfogadtatott, az csak annak bizonyítékául szolgál, hogy a szolgálati szerződés tényleg megköttetett. A foglaló bármi csekély összegből állhat s az — ha csak szegődéskor az ellenkező ki nem köttetett — a kialkudott bérbe betiltandó. 16. §. A foglalónak egyoldalú visszaadása a szerződós érvényét nem szünteti meg; kivétetnek azon esetek, a melyben a cseléd a jelen törvény (10. és 22. §.) értelmében nem köteles szolgálatba lépni. 17. §. Ugyanazon időre több helyre szegődni, vagy több gazdától venni fel foglalót, 5 forinttól 20 forintig terjedő birság vagy két forintot egy napra számitva, megfelelő elzárás büntetés terhe alatt tilos. 18. §. Azon cseléd, ki több gazdához szegődött, vagy több gazdától vett fel foglalót, azon gazdához köteles szolgálatba lépni, a kivel a 11. §. értelmében legelőször szerződött — ha ez őt elfogadni akarja. — A többieknek — mennyiben a megelőző szerződésről tudomásuk nem volt, — az általok netán adott foglaló visszatéritésén kivül a cseléd szerzési dijak és költségek, úgyszintén egyébként netán szenvedett káruk a cseléd által megtérítendő. 19. §. A gazda, ki egy előbb törvényesen elszegődött cselédet tudva felfogad, a foglalót veszti és ezenkívül 10—40 forintig terjedő birsággal fenyítendő. 20. §. Megköttetvén a jelen törvény értelmében a szerződés, a gazda köteles a fogadott cselédet elfogadni, az pedig tartozik szegődési helyére belépni s ez utóbbi ennek ellenében nem érvényesítheti azt, hogy előbbi gazdájával újból kiegyezett. 21. §• A szerződós megkötése után nem köteles a gazda a cselédet elfogadni; a) ha a gazda a cseléd hűsége vagy erkölcsi magaviselete iránt utólag alapos kifogásokat érvényesít, vagy ha a cselédre nézve azon esetek valamelyike áll be, melyek miatt az 52. §. értelmében a gazda jogosítva van, cselédét rögtön vagy felmondás nélkül elbocsátani; b) ha a cseléd előbb észre nem vett undorító vagy ragályos nyavalyában szenved; c) ha a cseléd már előbb szolgálatba beállani vonakodott; d) ha a gazdát időközben véletlen elemi csapás, árviz vagy tűzvész érné, mely miatt cselédei számát apasztani kénytelen volna. Ezen esetekben azonban a gazda a cselédet legfeljebb három nap alatt tartozik értesíteni s a foglaló visszatérítésére — kivévén a d) esetét, melyben azt elveszti — igényt tarthat. KÉPV. H. IE0MÁNY. 1875-78. VI. 20