Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-214. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése, a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról

108 214. szám. II. a cseléd részéről. a) ha a gazda a kialkudott bért annak idején a cseléd felszólítására sem fizetné pontosan; b) ha a cseléd házasság által önállóságra tehetne szert, melyre a szolgálati idő betöltése esetén nem lehetne kilátása; ezen felmondás azonban a cselédre nézve érvényét veszti, ha a felmondási idő lejártáig, az őt felmondásra jogositott feltevés alaptalansága kiderül; c) ha a cseléd kimutatja, hogy jelenléte szüleinél a család fentartására nélkülözhetlenné vált; d) ha személye felett nem rendelkezhető kiskoruf, atyja vagy gyámja beleegyezése nélkül szegődött be s ezen beleegyezést a hatóság nem pótolta (8. §.) s az atya vagy gyám a szolgálatból való kilépést követeli, ugy szintén, ha a férjezett asszpny férjének beleegyezése nélkül állott be s ez őt visszaköveteli. Az utóbbi három esetben a cseléd a felmondási idő (62—67. §§.) letelte előtt is távozhatik, ha maga helyett más alkalmas cselédet állit s azzal a bér és élelem tekintetében, a gazda nagyobb terheltetése nélkül kiegyezik. 53. §. Felmondás nélkül megszűntnek tekintendő a szerződés s jogositva van : I A gazda rögtön elbocsátani a cselédet: a) ha ez a gazdát, családját, vagy annak egyes tagjait tettlegesen bántalmazza, becsületében sérti, rágalmazza vagy rósz akaratú felbujtásai által a családban meghasonlást vagy egyenetlenséget előidézni törekszik; b) ha az a gazda helyettesét vagy tisztjét, kinek felügyelése alatt a cseléd áll, szolgálati eljárásában tettleges bántalommal vagy szitokkal illeti; c) ha a cseléd a gazda gyermekét vagy családja egyéb tagjait roszra csábitja, vagy azokkal tiltott vagy gyanús szövetkezésben ól; d) ha lopás vagy hűtlenség bűnébe esik vagy cselédtársait erre csábitja, vagy az észrevett tolvajságot vagy hűtlenséget a gazdának rögtön fel nem jelenti; e) ha gazdája nevére annak tudta nélkül pénzt vagy árut kölcsönöz ; f) ha gazdájának bárminemű tulajdonában készakarva kárt okoz; g) ha a cseléd ivásnak vagy játéknak adja magát vagy erkölcstelen életet él; h) ha a cseléd a hatóság által három napnál hosszabb időre bezáratott; i) ha a cseléd az 52. §. pontjaiban emiitett kihágásokat intés daczára többször ismétli; k) ha a cseléd hamis szolgálati bizonyítványok által gazdáját tévútra vezette; 1) ha a cseléd tűzzel, égő gyertyával vagy lámpával előleges intés daczára is vigyázatlanul bánik, vagy vigyázatlansága által tényleg tűz támadt; m) ha a gondozására bizott lábas jószágot, figyelmeztetés daczára roszul ápolja, vagy épen kinozza ; végre n) ha a cseléd kicsapongásai által ragadós vagy undort gerjesztő nyavalyába esett; ellenben II. A cseléd jog ositva van szolgálatát rögtön elhagyni: a) ha a gazdának erőszakos bánásmódja által élete, egészsége vagy testi biztonsága veszélyeztetik; vagy b) ha a gazda oly lépésekre akarja cselédjét csábitani, melyeket a jó erkölcsök vagy törvények tiltanak; c) ha a család tagjai vagy vendégei részéről jövő hasonló kisértósek vagy csábitások ellen a gazda cselédjét sikeresen oltalmazni nem tudja vagy nqm akarja;