Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-192. Az igazságügyi bizottság jelentése, a váltó-törvényről szóló törvényjavaslat tárgyában

90 192. szám. Hasonló módon és személyesen felelősek azon gyámok és egyéb képviselők is, kik jogo­sultságuk túllépésével irnak alá váltó-nyilatkozatot. XXI. A zálog- és visszatartás-jog. 1. Zálog-jog. 107. §. A váltó-birtokos magát azon tárgyakból, melyekre magán-uton zálog-jogot nyert, ha az adós kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, váltói utón kielégítheti, és e végből: 1. az ingóságokat a váltó-eljárás szabályai szerint kielógitésre fordithatja; 2. a tőzsdei árfolyammal biró papírokat a lejárat napján a tőzsdén eladhatja vagy a tőzsdei napi árfolyamban követelése erejéig megtarthatja; köteles azonban erről az adóst a lejáratra következő 24 óra alatt levélben értesiteni; 3. a váltóbeli vagy egyéb követeléseket behajthatja vagy követelése erejéig megtarthatja. A váltó-birtokost ezen jogok még azon esetben is megilletik, ha az adós időközben esőd alá került. Köteles azonban mindegyik esetben — a mennyiben teljes kielógitést nyert, az adósnak, illetőleg a esőd-tömegnek az eredeti váltót kiszolgáltatni és a netaláni felesleget kiadni. 108. §. Ha a váltó-birtokos oly mulasztást követ el, mely a zálogul szolgáló tárgy vagy követelés részben vagy teljes elvesztését vonja maga után, az adósnak kártérítéssel tartozik. 2. Megtartási jog. 109. §. A váltó-birtokos lejárt váltóbeli követelése tekintetében megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira, melyek jogszerű utón tényleges birtokába vagy ren­delkezése alá kerülnek. E jog azonban nem gyakorolható, ha a fentebb érintett tárgyak akár az adós akár egy harmadik által az átadás előtt vagy átadás alkalmával meghatározott rendelkezés mellett kerülnek a hitelező birtokába. A váltó-birtokos le nem járt követelésére nézve is megtartási joggal élhet, ha az adós esőd alá került, vagy fizetéseit beszüntette vagy ha az ellene valamely pénzbeli tartozás miatt meg­kisórlett valamely végrehajtás sikertelen maradt. Ez esetben az adós utasitása vagy a határozott rendelkezés sem zárják ki a megtartási jog gyakorlását, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be vagy a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. 110. §. A megtartási jog foganatjára nézve a kézi záloggal egyenlő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom