Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-171. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése, a svajczi szövetséggel 1875. évi deczember 7-én a letelepedések iránt kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában - 1875-172. A Deák Ferencz végtiszteletének rendezésére kiküldött bizottság jelentése
172. szám 5 A legelső, ki a ravatalon fekvő Deák Fereneznél (jan. 31-én délután 4 l j 2 órakor) személyesén megjelent és saját kezével tette a legelső koszorút a nemzet halottjára: királyné ő Felsége volt. 0 felsége néhány perczig tartott imádkozás után távozott a ravataltól. Az általa nyújtott koszorú fehér szalagján e fölirás van hímezve: „Erzsébet királyné Deák Ferenczuek." A királyné koszorújával egyidejűleg érkezett a csarnokba a király ő Felsége által küldött koszorú, mely a ravatal mellé bibor vánkosra helyeztetett el. A fölséges uralkodóház tagjai közül még József főherczeg és hitvese Olotilde főherczegasszony ő fönségeik jelentek meg a ravatalnál febr. 1-én d. u. 6 órakor, s mindketten hasonlóul koszorúval tisztelték meg a dicsőültet. Február 1-sején és 2-kán. naponkint reggel 9 órától d. u. 5 óráig volt a csarnok nyitva a közönség számára. Ezen idő alatt a ravatal körül diszőrségül az országgyűlés két házának önként vállalkozott következő tagjai szolgáltak egymást felváltva: Ifj. gr. Ráday Gedeon, id. gr. Ráday Gedeon, Szomjas József, Miklós Gyula, Antalffy Károly, Antonescu István, Osillaghy József, Simó Lajos, Marsovszky Jenő, Horváth Gyula, Bókássy Károly, Szentpály Jenő, Knöpfler Vilmos, Luppa Péter, Szoboszlay István, Schmausz Endre, Babics István, Potoczky Dezső, Gromon Dezső, Vojnics Jakab, Ragályi Aladár, Wahrmann Mór, Máriássy Kálmán, Szentiványi Árpád, gr. Dessewfy Aurél, Tomcsányi László, Szögyóny László, Gidófalvi Albert, Végh Aurél, Pogány Károly, Radvánszky Béla, Sztupa György, Taray Endre, br. Ozsegovics Lajos, gr. Bethlen András, gr. Degenfeld Lajos, Orbán Balázs, Lichtenstein József, Szlávi Olivér, Plachy Bertalan, Rubidó Radoszláv, gr. Zsigray Fülöp, b. Vay Sándor, gr. Kornis Emil, gr. Festetich Pál. Ugyanezek a temetési szertartás és a február 5-én tartott gyász isteni tisztelet alkalmával is mint rendezők buzgalommal segédkeztek a bizottságnak. Az akadémia palotájának kapuinál és az utczán január 31-én és február l-jén a főváros állami rendőrsége, február 2-kán ezen felül a közös hadseregbeli katonák voltak a rend fentartására felállítva. Mindkét napon a közönség szakadatlanul hullámzott be a csarnokba kegyeletének kifejezésére. Helybeli ós vidékről ezen idő alatt megérkezett küldöttségek, nőegyletek, valamint számos magánosok ezen tisztelgéseik alkalmával tették le a ravatalhoz koszorúikat. Ez alkalommal jelentek meg szász Koburg Fülöp gothai herczeg és fenséges hitvese Lujza herczeg-asszony, dicsőült József főherczeg nádorunk unokája is, ki szintén koszorút tett a ravatalra. Az ezen alkalommal, valamint a később érkezett koszorúkat Perczel Miklós főrenditag, gr. Berényi Ferencz, Boér Antal, Házmán Ferencz képviselők vették át. Az ő felségeik és Olotilde főherczeg-asszony ő fensége által adott koszorúkon kivül összesen 130 koszorút tett a kegyelet és a hálás elismerés Deák hamvaira. E koszorúk jegyzékét s adóik névsorát mellékelve mutatjuk be. Február 2-kán délután 5 órakor a csarnok kapui bezárattak a közönség előtt, Öt óra után még az országgyűlés szabadelvű pártjának és a jobboldali ellenzéknek tagjai jöttek testületileg, mindegyik koszorút téve '& ravatalra. Végre legutoljára a képviselők feleségei zárták be a kegyeletes tisztelgést, hasonlóul átadván koszorujokat. Ezután (? 1 { i órakor) az albizottság jelenlétében a koporsó üveg fedele feltétetvén beólmoztatott és erre a második érczfedól is reá tétetett s kulcscsal bezáratott. E kulcsot a bizottság megőrzés végett az országos levéltárba rendelte letétetni. Február 3-kán tartatott a temetési szertartás. Az országgyűlés két házának tagjai délelőtt 10 órakor gyülekeztek össze az akadémia palotájában s ugy jelentek meg testületileg a csarnokban, hol a ravatal felállítva volt. A temetésen király ő Felsége, báró Mondel Frigyes altábornagy főhadsegéde által; — királyné ő Felsége báró Nopcsa Ferencz udvarmestere által kópviseltetó magát.
