Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-199. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

120 199. szám. A kiadások és bevételek részletezése, vagy az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának esetében a felszólamlási bizottság, ha tárgyalásai közben előbb tudva nem levő uj adatok merülnek fel, az adókivető bizottság által megállapított adótételt az uj adatokhoz aránylag felemelheti. Az 1875. évi XXIX. t. ez. 18. §-nak intézkedése épségben tartatik. 34. §. A törvényhatóság közigazgatási bizottsága, mint felébbviteli hatóság által hozott végzéseket, ha a 7. §-ban emiitett körülmények fenforognak, a kir. adófelügyelő a pénzügyministerhez fellebbezni köteles. A felszólamlási bizottság végzését, ha a kivetett adó lejebb szállíttatott, a kir. adófelügyelő, ha pedig felébb emeltetett, az adókötelezett a pénzügyministerhez fellebbezheti. Ezen eseteken kívül a felszólamlási bizottság végzései ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, midőn azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e, vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának alapjául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás adó tárgyát képezi, illetőleg a nyers jövedelemből levonható-e? ezen felebbezések a felszólamlási bizottságok végzésének kózbesitésótől számitott 15 nap alatt adandók be, s ezek felett a pénzügyminister harmadfokban határoz. Ha a bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek, ennek orvoslása végett szintén 15 nap alatt a pénzügyministerhez lehet folyamodni, ki ezen esetben az eljárás megsemmisítése mellett akkor is rendelhet uj eljárást, ha az adókivető bizottság végzése helybenhagyatott. II. FEJEZET. Könyvelés és nyilvántartás. 35. §. Az egyenes adókat könyvelik és nyilvántartják: a) egyénenkint a községi jegyzők (községi és városi adóhivatalok); b) községenkint a kir. adóhivatalok; c) adóhivatalonkint és törvényhatóságonkint a kir. adófelügyelő számvevő közegei. A könyvelés és nyilvántartás vezetésének módozatait, ugy szintén az egyes adózóknak a nyilvántartás körüli kötelességeit s az azoknak kézbesiteudő adókönyvecskék kiállitásának módját a pénzügyminister, a következő 36. és 37. §§-ban foglalt elvekre való tekintettel rendeleti utón szabályozza. 36. §. Az 1876. évi január hó 1-től kezdve ugy községenkint, mint mindenegyes adózóra nézve, a folyó egyenes adók elkülönitve nyilvántartandók azon adótartozástól, melylyel a község, illetőleg az egyes adózó 1875. év végével hátralékban maradt. Túlfizetések a folyó évre könyvelendők. A folyó adóról az adózók az 1876. évtől kezdve uj adókönyveeskéket kapnak, melyekbe az 1876. óv előtti időből származó adóhátralékokra teendő fizetések is külön lapra iratnak be. Az adókönyvecskéket a községi (városi) közegek kézbesitik. Ezen kézbesités alkalmával az adózó az adókönyvecske árán kivül, mely két krnál nagyobb nem lehet, az adókönyvecskét kiállító közeg számára egy krajezárt fizet. 37. g. Az 1875. év végén az egyes adózóknál, ide nem értve a 38. §-ban említett községeket (városokat), mint jogi testületeket, fenmaradt adóhátralékok részletekre felosztva, külön nyilvántar-