Képviselőházi irományok, 1875. IV. kötet • 119-170. sz.

Irományszámok - 1875-170. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a közegészségügy rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában

•.••-..• - • .> ' 354 , 170. szám. M - j - -> 10-ik § második bekezdésének 2-ik sorában ezen szó után: „ha" szabatosabb kifejezés miatt teendő: „a költségeket fedezni." 13-ik §. a törvényjavaslat szövegezése szerint kihagyatván, ennek helyébe a bizottság a következő szerkezetet hozzá javaslatba: , „ Vágó-hidakon és mészárszékekbeit elavulás végett levágandó állat egészségi szempontból előleges szemle alá veendő" „Ha ezen szemle által igazoltatnék az, hogy a közfogyasztásra szánt állatnak húsa az egészségre ártalmas lenne, a levágatás a fentebbi czélból meg nem engedhető." „Ezen szemlén kivül mindennemű nyilvánosan áruba bocsátott hus egészségi szempontból szintén vizsgálat tárgyát képezi." , „Az ily alkalommal egészség-ellenesnek talált húsra nézve a 8-ik %-ban foglalt eljárásnak van helye." Ezen módosítás abban találja indokolását, hogy a bizottság a törvényjavaslatban világosan kifejezést akart adni azon különbségnek, mely a levágandó állatok előleges szemle alá vétele, s a nyilvánosan áruba bocsátott bárminemű húsnak megvizsgálása között fenforog. 14-ik %. első sorának ezen első szava helyett: „éretlen" teendő: „ártalmas"; mert a mennyiben e szakaszban az éretlen gyümölcsnek árulása volna eltiltva, ez által az éretlen gyümölcsnek oly czélokra leendő megszerczhetése is, mint például a befőzöttek készítése, a melyre sikeresen csak éretlen gyümölcs használható fel, ki volaa zárva; továbbá a szerkezet ezen 3-ik szava „ártalmas", mint a fentebbi változtatás miatt felesleges, kihagyandó; — ezen szó után pedig „gombáknak" irály tekintetéből közbeszúrandó „valamint". 18-ik! §. első sorából ezen szó „kártékony" kihagyandó, miután a szorosabb értelemben vett kártékony állat házi állatnak nem tekinthető. 20-ik §. ezen két első szava helyett: „Mind az" irály szempontjából teendő „A".\ 31-ik §-ból ezek: „avagy oly házakban laknak hol ily betegségek előfordultak" hihagyandók; mert ezen intézkedés ily alakban igen sok esetben kivihetetlen volna. 34-ik §. a következő szerkezetben ajánltatik: „Ezen rendszabályok járvány alkalmával az Összes felsőbb tanodákra is kitérjesztendők. . „A tudományos és műegyetemek ily okbóli bezáratása azonban a törvényhatóság előterjesztése alapján a belügyminister által a közoktatásügyi ministQr meghallgatásával történhetik." Az első bekezdésben indítványozott módosítást indokolja azon körülmény, hogy a szóban forgó kivételes intézkedésnek szüksége nem csak cholera, de más járvány esetében is fenforog, s szükséges azt akkor nem csak az államtanodákra, hanem minden felsőbb tanintézetre is kiterjeszteni. A második bekezdésben javaslatba hozott szöveget pedig indokolja azon különleges szempont, a mely alá a tud.- és műegyetemek .esnek. 38-ik %. második bekezdésének ezen kitétele „mi ellen fellebbezésnek birtokon kivül a belügyministerhez van helye" helyesebb irály tekintetéből következőkép szövegezendő : „mi ellen a béliigyministerhez fellebbezésnek birtokon kivül van helye." 40-ik §. ezen szavai: „Hajósok, halászok, mozdony- és vonatvezetők, bányászok" kihagyandók, s helyükbe teendő „Mindazok"; a második sor ezen szava után pedig „nyújthatnak" közbeszúrandó „mint pl. hajósok, halászok, mozdony- és vonatvezetök, bányászok, rendörök stb." ; mert a bizottság nézete szerint helyesebb azon foglalkozásúakat, kikről itt szó van, exemplicative felsorolni, űehogy más foglalkozásúak, a kik szintén ezen tekintet alá eshetnek, kivétetni látszassanak. 41-ik §. a) pontjában ezen szavak „mentő intézetek" összefoglalandók : „mentöintézetek." 43-ik' §. második sorában előforduló ezen szó után „kiállított" teendő „orvosi" miután a tudományos egyetemek egyéb okleveleket is adnak ki, itt azonban csak az orvosi oklevelekről lehetvén szó, szükségesnek látszott annak világos megjelölése.