Képviselőházi irományok, 1875. IV. kötet • 119-170. sz.
Irományszámok - 1875-135. Törvényjavaslat az osztrák-magyar monarchia és a rumániai fejedelemség között 1875. junius 22-én kötött kereskedelmi szerződésről
104 135. szám. minta, vagy mustrára vonatkozó kizárólagos tulajdonjog iránt igényt nem támaszthatnak, ha azoknak két példányát a bukaresti kereskedelmi törvényszéknél, be nem terjesztették. Viszont a rumán alattvalók sem követelhetik az osztrák-magyar monarchiában, valamely jegy, minta vagy mustra kizárólagos tulajdonát, ha annak két példányát vagy a bécsi, vagy a budapesti kereskedelmi kamaránál le nem tették, XXVÍ. czikk. 1 A dunai hajóktól és az ezeken szállított áruk után, a Duna torkolatánál ós a vaskapunál fizetendő hajózási vámokon kivül,' semmiféle külön megszabott illeték nem szedhető. Ugyanez áll a Dunán kölcsönösen be- vagy kiviendő árukra nézve, melyek a jelen egyezményben megállapitott be- vagy kiviteli vámokat lefizetvén, egyéb pótvámoknak alá nem vethetők. Mindazonáltal a dunai kikötőkben jelenleg érvényben levő illetékek, melyeknek kizárólagos czólja a hajók kikötését könnyiteni és az áruk be- és kirakodására szolgáló középitkezéseket előmozdítani, ugy a hajók, mint az áruk után az e tárgyban kibocsátott külön rendszabályok feltételéi alatt, külön pót-illetékek czimén ezentúl is beszedhetők. Ennek folytán a Dunán Eumániába bevitt, vagy ezen államból kivitt áruk után, melyek külön megállapitott súly szerint fizetendő specificus be- vagy kiviteli vám alá esnek, a fentebb emiitett czélból pót-illeték fog követeltetni, mely a jelen egyezmény értelmében fizetendő beviteli vámösszeg 5°! 0-át teendi. Az ugyanazon utón be- vagy kivitt áruk után, melyek értékszerinti vámolás alá esnek, ugyanazon czimen külön pót-illeték fog beszedetni, mely 1 | 2 °j 0-át képezendi a jelen egyezmény értelmében megállapitott értéküknek. Hasonlókép bárminemű hajók, melyek a Dunának rumán partjain fekvő kikötőkben, vagy városokban kikötnek és az állam vagy a község rakpartjait használják, ugyanezen czimen és ugyanazon czélból rakparti illetéket fognak fizetni, 20 centimjével minden tonna után és a következő fokozat szerint: a tonna-tartalom egy harmadrésze után, ha a be- vagy kirakott áruk mennyisége a-hajó vitelképességének egy harmadát meg nem haladja; két harmadrésze után, ha annak egy harmadát meghaladja, de kétharmadát el nem éri, ós végre az egész után, ha annak két harmadrészét túlhaladja. Ha azonban valamely hajó egy és ugyanazon útjában akár lefelé, akár felfelé a rumániai part több kikötőiben köt ki, rakpart-illeték fejében összesen semmiesetre több nem fizetendő, mint a mi a 20 centimes egység mellett a hajó összes vitelképessége után felszámitható. A hajók tonna-tartalma az európai Duna-bizottság által elfogadott rendszer és szabályok szerint fog meghatároztatni. Az állami-, posta- és személy-szállitó hajók a rak-partok használatánál e dij alól fel vannak mentve és azonkívül érvényben maradnak a többi mentességek is, melyek a hajóknak eddig bármi czimen megadattak, XXVII. czikk. Mindaddig, mig az 1856. évi párisi békekötés 17-ik czikkében kilátásba helyezett, a Dunára alkalmazandó hajózási vagy folyamrendőrségi szabályzatok meg nem állapittatnak, a magas szerződő felek mindegyike által e tekintetben kibocsátott törvények ós rendeletek, a mennyire lehetséges, közös megállapodás utján, a dunai hajózás emelése érdekében összhangzásba hozatni és az egész folyam mentében, különösen pedig annak Isaktscka alatti részében érvényes .elvekhez alkalmaztatni fognak. XXVIII. czikk. Mindazon könnyitések, melyek a két fél részéről a dunai hajózás érdekében eddig engedélyezve lettek, jövőben is fen tartatni és a mennyire lehetséges, kiterjesztetni fognak.
