Képviselőházi irományok, 1875. IV. kötet • 119-170. sz.

Irományszámok - 1875-135. Törvényjavaslat az osztrák-magyar monarchia és a rumániai fejedelemség között 1875. junius 22-én kötött kereskedelmi szerződésről

135. szám. 99 II. e z i k k. A kereskedők, gyárosok és átalában az iparosok, kik be fogják bizonyithatni, hogy azon országban, a hol laknak, az általuk gyakorolt kereskedés vagy ipar után járó illetékeket és adókat lefizették, a másik fél területén e ezimen semmi utólagos illeték vagy adófizetésre nem lesznek kötelezve, sem midőn személyesen utaznak, sem midőn segédeiket vagy ügynökeiket akár áru-mustrákkal, akár azok nélkül az általuk űzött kereskedelem vagy ipar kizárólagos érdekében, valamint vásáriások eszközlése, vagy megbízások elfogadása czóljából utaztatják. A szerződő államok alattvalói, kik kereskedésük üzése, vagy készítményeik eladása végett az egyik országból a másik országba vásárokra mennek, kölcsönösen oly bánásmódban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek. A két magas szerződő fél valamelyikének azon alattvalói, kik, a két ország különböző pontjai között fuvarozást űznek, vagy akár tengeren, akár folyón hajózással foglalkoznak, ezen kereset és ipar űzése tekintetében, a másik fél területén semmiféle ipari, vagy más külön dij fizetésére nem kötelezhetők. Az utasok szabad közlekedése semmiképen sem leend nehezítve.és az-utazási okmányokra vonatkozó közigazgatási formaszerűségek csakis a határok átlépésére nézve fennálló közszolgálat nélkülözhetetlen követelményeinek szemmel tartása mellett fognak alkalmaztatni. III. czikk. v Mindegyik magas szerződő fél alattvalói a másik fél területén, akár a sorhadban, akár a honvédségben és a nemzetőrségben teendő minden szárazföldi és tengeri hadi szolgálattól menttek lesznek. Fel vannak továbbá mentve minden birói, közigazgatási vagy helyhatósági hivataloskodás kötelezettségétől, minden katona-beszáliásolástól, minden hadi adótói és bárminemű katonai kónyszerszolgáltatás és megadóztatástói, kivéve mindazonáltal az ingatlanok birtokával vagy bérlésével egybekötött terheket, valamint azon hadi kényszerszolgáltatásokat és megadóztatásokat, melyeknek az állam minden polgárai, mint ingatlanok birtokosai vagy bérlői, alávetvék. Ugyanők nem vethetők alá sem személyükre nézve, sem ingó vagy ingatlan vagyonuk tekintetében más kötelezettségeknek, megszorításoknak, dijaknak vagy adóknak, mint a belföldiek. IV. czikk. A rumán alattvalók az osztrák-magyar monarchiában és viszont az osztrák és magyar alattvalók Rumániában mindennemű és természetű ingó és ingatlan javakat szerezhetnek és birtokolhatnak, ezek felett adásvevés, ajándékozás, csere, házassági szerződés, végrendelet, öröklés vagy . bármely egyéb intézkedés utján szabadon, és ugyanazon feltételek alatt rendelkezhetnek, mint a saját nemzetbeliek anélkül, hogy más, vagy magasabb adókat, dijakat vagy illetékeket fizetnének, mint a melyek fizetésére a törvények értelmében a saját nemzetbeliek kötelezve lesznek. (Lásd I. czikket.) V. czikk. A \ két magas szerződő fél kötelezi magát illető alattvalói kölcsönös kereskedelmét, semmiféle beviteli, kiviteli, vagy átviteli tilalmak által, nem akadályozni. Mindazonáltal kivétetnek ezen intézkedés alól a következő czikkek, a dohány minden alakban, a só, fegyverek, a lőpor és a hadi töltények. — Ezen kivétel alá nem esnek a kereskedelemben előforduló puskák, pisztolyok s egyéb fegyverek, valamint az e^ek használatánál mellőzhetlen tárgyak és töltények. Tilalmi intézkedéseknek helye lehet továbbá : 1. Egészségügyi és rendőri tekintetből és különösen a közegészség érdekében az ez irányban elfogadott nemzetközi elvek szerint; 13*