Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-53. Törvényjavaslat a jelzálog-intézetek által kibocsátott záloglevelek biztositásáról

53. szám. 69 E szerint csak oly mennyiségben bocsáthatók ki záloglevelek, a milyenben csak jelzálogilag biztosított kölcsönökkel fedezve vannak. Mind addig, mig az ezek fedezetéül szolgáló kölcsön bekebelezés által jelzálogilag biztosítva nincs, ilyen záloglevelek ki nem adhatók. A záloglevelek azon mértékben vonandók ki a forgalomból, a mint a rendes törlesztésen felül is, rendkívüli önkéntes visszafizetések, vagy a kölcsönneOerheiringatlanoknak, akár az intézet, akár más hitelezők kérelmére történt végrehajtási eladása által, a jelzálogilag biztosított kölcsönök kevesbednek. 2. Másik fő elve a javaslatnak, hogy az intézetnek jelzálogilag biztosított kölcsönei, kizárólag a forgalomban levő záloglevelek fedezetéül szolgálnak és hogy ennélfogva a záloglevelek birtokosait elsőbbségi jog illeti meg, azokra nézve az intézet minden egyéb hitelezői előtt, ugy végrehajtás, mint csőd esetében. Részletes indokolás. A jelzálog-levelek kibocsátására vonatkozó jogosítvány ezen törvényjavaslat elfogadása után is, mindaddig mig ez iránt külön törvény nem hozatik, a jelenleg fenálló szabályok értelmében elnyerhető. Minthogy e tekintetben a kormány ellenőrzési joga nem mellőzhető — az ezen §-ban foglalt intézkedés értelmében, köteles leend minden zálog-levelek kibocsátására jogosított pénz-intézet alapszabályait, mielőtt az uj kereskedelmi törvény értelmében az illető törvényszéknek bejegyeztetés végett bemutatja, előbb a kereskedelmi ministernek átvizsgálás végett beterjeszteni. Az alapszabályok ezen beterjesztése nem történik azon okból, a mint az előbbi törvények értelmében: hanem leginkább azért, hogy a minister meggyőződjék arról, milyen összeg erejéig, milyen részletekben és milyen törlesztési feltételek mellett bocsát ki az illető intézet zálog-leveleket. Kiterjed az alapszabályok ezen vizsgálata különösen arra, vajon kellőleg gondoskodva van-e az intézet ügy-kezelésében, könyvviteli berendezésében és a zálog-levelek nyilvántartási jegyzékében, hogy az egész jelzálog-leveli üzlet könnyen áttekinthető legyen, és a kezelésnél is mindazon biztosítékok meglegyenek, a melyeket a zálog-levél-birtokosok érdeke megkíván. 2. §. Első sorban azon jelzálogos kölcsönök, a melyeket valamely intézet ád, a jelzálog-levelek biztositékát képezik. Azonban oly pénz-intézetek, amelyek nem kizárólag jelzálog-kölcsönökkel, hanem más üzletekkel is foglalkoznak, alaptőkéjüknek, vagy vagyonuknak bizonyos részét szintén a jelzálog-üzletre fordíthatják. Ez által módjukban lesz, ha a saját jelzálog-levelek árfolyama az intézetekre kedvező lesz, ezen ingó vagyont ilyen bevásárlására fordítani. Minek következtében sem a jelzálogkölcsönök felmondására, sem pedig az esedékes törlesztési részletek tulszigoru behajtására nem fog kényszeríttetni. Megakadályozható ily czélra rendelkezésre levő pénz által, a jelzálog-levelek felette nagy ár-csökkenése, ami csak -a jelzálog-birtokosok előnyére van. Miután azonban csak jelzálogilag biztosított kölcsönök alapján bocsáthatók ki zálog-levelek, magától értetődik, hogy a pénz-intézetek ilyen ingó vagyona ily kibocsátás alapjául nem szolgálhat. 3. §. Tüzetes meghatározást nyer ezen §-ban azon mód, a mely által vagyonának bizonyos részletét a zálog-levelek biztosítására lekötheti. Az ingatlanok lekötése a telekkönyvi bekebelezés által eszközöltetik, az ingóságoknál pedig külön kezelés által történik.