Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.
Irományszámok - 1875-61. Törvényjavaslat a népiskolai hatóságokról
«*- • 296 61. szám. , Eenhagyatoit azonban, hogy valahányszor szükséges, vagy erre a közoktatásügyi minister által felhivatik, éhez is jelentést tesz a közigazgatási bizottság. A 7—13. §§. az iskolaszékről, mint a népoktatási intézetek legalsó és közvetlen hatóságairól szólanak. A legelső intézkedés ezekben, mely kimondja, hogy nem csak a község a községi iskolák fölött, hanem a hitközség is a felekezetiek fölött, választott iskolaszékek által tartozik hatóságát gyakorolni, eddig csak á község volt kötelezve iskolaszéket állítani föl, s tehát csak Ott a hol községi iskola létezett. Az intézmény czélszerüségót átlátva azonban, a felekezetek is sok helyen állítottak fel felekezeti iskolaszékeket, anélkül, hogy erre törvény által lettek volna egyenesen kötelezve. " Sok helyen — s kivált némely felekezetek körében —• mindazáltal nem állíttattak fel felekezeti iskolaszékek s igy a felekezeti iskola tulajdonképen minden közvetlen felügyelet ós minden alsó hatóság nélkül maradt. E viszás állapot megszüntetését czélozza a jelen intézkedés, midőn a hitközségeket is kötelezi mindenütt a felekezeti iskolaszékek mint legalsó iskolai hatóságok felállítására. A 8. §. az iskolaszék tagjainak legkisebb számát, mely eddig kilenczre volt szabva, 5-re szállítja le; miután némely kis községben a tanügy iránt érdeklődő s ahhoz csak némileg is értő kilencz tagot is nehéz találni. Ez intézkedés nem zárja ki, hogy — kivált népesebb községekben, hol több iskola vagy legalább több osztály van, — az iskolaszék több tagból is ne állhasson s a tagok számának maximumát nem is határozza meg. A 10. §. az iskolaszékek felállítását biztosítja oly esetekben is, melyekben a község, illetőleg a hitközség hanyagságából vagy bármi más okból azt megválasztani elmulasztaná. A 12. §. részletesen elősorolja az iskolaszék teendőit. És .pedig 1. a községi, 2. a felekezeti iskolaszékéit. Anyázok közt első helyen áll a községi tanitó választása, melyre nézve az 1868. XXXVIII. töryényczikk 136. §-a ugy intézkedett, hogy az mindig az iskolatanács egy kiküldött tagjának elnöklete alatt történjók. Az elnökküldés jogát most a közigazgatási bizottságra kellett ruházni; de azon feltételtől, hogy a kiküldött' szükségkép a bizottság tagjai közül való legyen, el kellett tekinteni, mert ez a bizottság tagjainak aránylag csekély száma s nagy elfoglaltsága mellett nehéz, sőt sokszor lehetetlen is volna. A gyermekek iskoláztatásának s a mulasztások ellenőrzésének és megbüntetésének módozatai az eddiginél világosabban megszabatnak. S végre gondoskodás van arról is, hogy a kötelességeit netalán nem teljesítő községi iskolaszék, a tanfelügyelő, illetőleg a közigazgatási bizottság által — a járási tisztviselők közbejöttével — kellőleg ellenőriztessék s mulasztás esetében a szükséghez képest rendre utasittassék. A felekezeti iskolaszók teendőit megszabni a felekezeti hatóságok önkormányzati joga s e részben elég volt csupán rámutatni a községi iskolaszók elébe törvényileg megszabott teendőkre. Egy pontban azonban, t. i. a tanköteles gyermekek iskoláztatása és a mulasztások megbüntetése tárgyában szükséges a felek, iskolaszékeket is a közs. iskolaszék által követendő eljárásra kötelezöleg utasítani. Eléggé indokolja ezt egyfelől az ügy fontossága és államórdekü volta, másfelől a bajnak eláradott volta, melyen kényszerrendszabályokkal is segíteni, az államnak elutasithatlan kötelessége. A 14. §. az országnak tankerületekre osztásáról szól s bővebb indokolást nem kivan. ügy szintén a 15. §. sem, mely a fővárosnak már a 1868 : XXXVIII. t.-czikkben fentartott külön állást ós jogokat továbbra is fenntartja.
