Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat

56. szám. IQI sabb tételeket a belíöldön felszámíthassa. Ily körülmények között a tervezet 98. czikkóben foglalt intézkedés teljesen indokoltnak mutatkozik s annak igazolására a most felhozott körül menyeken felül egyéb alig lehet szükséges. 99. §-hoz. Míg a magyar váltótörvény a viszváltót csak röviden felemliti, 168. §., azalatt a Oode de Commerce és a Codice di Commercio nagyon is hosszadalmasan tárgyalja az erre vonatkozó szabályokat. A helyes középutat e tekintetben is a k. n. váltórendszabály szerkesztői követték, kik a viszváltó iránti intézkedéseikben minden felesleges dispositiót mellőztek a nélkül, hogy a kérdésnél a rövidségnek a kellő szabatosságot feláldozták volna. Igaz, hogy a váltórendszabály intézkedése mellett a consequentiák megállapítása a gyakorlati élet feladata marad ; de ez a viszkereset jogi természetének kellő ismerete mellett nehézségeket nem okozhat; daczára azonban ennek, nem lehet felesleges e helyütt a viszváltó természetét s az azzal járó manipulatiót röviden megérinteni. Alakjára nézve a viszváltó a közönséges váltóhoz hasonlít és sajátságos jelleggel csak az intézvónyező s az intézvényezett közt fennforgó viszony tekintetében bir; a közönséges váltónál ugyanis az intézvényezett nincs kötelezve az elfogadásra és fizetésre, ennek megtagadásával mitsem veszélyeztet; egészen máskép áll a dolog a viszváltónál, melynek intézvényozettje az elfogadást, illetőleg a fizetést azért nem tagadhatja meg, mert különben ellene a követelés a viszkereset rendes utján érvényesíttetik Ugyanazért, ha a viszváltó nem honox*áltatik, a birtokosnak jogában áll igényeit, az alap váltó erejénél fogva, a kötelezettek ellen s ezek közt a viszváltó intézvényezettje ellen is érvényesíteni, mely. esetben az utóbbit azon tételek megfizetése is terheli, melyekből a viszváltó összege felszaporodott. Miután a viszváltó.a kielégítés egy nemét képezi, mi sem természetesebb, mint az, hogy annak látra kell kiállíttatni; miután továbbá az által, ha a viszváltó nem közvetlenül a viszkereset lakhelyére intézvényeztetík, ennek külön költség okoztatnék, az is teljesen indokoltnak mutatkozik, hogy a viszváltó a drittura intézvónyezendŐ. 100. ós 101. §§-hoz. A 100. czikkben foglalt intézkedés nem csak a k. n. váltórendszabálynak, hanem saját váltótörvényünknek is megfelelvén, bővebb indokolást nem tesz szükségessé. Miután a fizetés által, ha az valamelyik forgató részéről történik, váltói obligatio hatályát nem veszti; miután továbbá a váltót ugyanazon személyek ismételve forgathatják, a forgató, ki a váltót beváltja, minden további viszkereset alól csak az által szabadul fel, ha saját hátiratát kitörli; e mellett egyúttal kitörölheti az utódok hátiratait is, mert ezek felelőssége úgyis már megszűnt, tehát aláírásaik a váltón jelentőséggel nem birnak. 102. §-hoz. A kezességnek abbeli foganatját, mely szerint a kezest kereseti jog illeti az ellen, kiért a fizetést teljesítette, a váltójognak már azért is el kell ismernie, mert a váltói kezes kötelezettsége sokkal szigorúbb annál, melyet a magánjog a közönséges kezesre . megállapít; jogos és méltányos tehát, hogy a váltói kezes legalább is a jogok azon sommájában részesittessék, mely a köztörvény szerint a kezest kétségtelenül megilleti. Ez intézkedés azonban magában véve a váltókezesség jogi természetének meg nem felelne, mert általa nem nyerne kifejezést azon axióma, mely szerint a váltókezesség minden tekintetben a KBPVH. IROMÁNY. 1875-78 II. 21