Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.
Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat
154 56. srám. megsemmisítéssel fenyegeti. Tegyük fel ugyanis, hogy a viszkereset oly országból indíttatik belföldre, hol az előzők értesítése nem képezi a viszkeieset feltételét; a váltóbirtokos saját törvényeihez alkalmazkodva a váltót ovatolja és azt hiszi, hogy ezzel viszkereseti jogait fenntartotta: e feltevésben azonban téved, mert a belföldi bíróság, mely a viszkereset tényleges megindításánál csak a belföldi törvényt tarthatja szem előtt, kénytelen őtet keresetével elutasítani. Ha a bíróság cosmopoliticus felfogásból indulva ki, a viszkeresetnek helyt ád, a mellett, hogy egy nemzetközi elvet — mely szerint egyik állam sem köteles a jogok érvényesítésének saját törvényeitől eltérő módon helyt engedni — sért meg, a külföldit, a külföldön kelt ügyletef több előnyben részesítendő a belföldinél, mi hasonlag a nemzetközi jogfelfogással ellenkezik. E szempontok vezérelték a negyedik magyar jogászgyülóst is, midőn útmutatásul a codifieátiónak és a magyar váltótörvény intézkedésével szemben kijelentette, hogy a viszkereset materialis feltételeire nézve a fizetési hely törvényei szolgálnak irányadóul. . Mig azonban a tervezet az előzők értesítését mint a viszkereset feltótelét mellőzi, azt a váltóbirtokosnak bizonyos joghátrány mellett mégis kötelességévé teszi, a mennyiben ezt nem csak az értesítés elmulasztásából eredő kár megtérítésére kötelezi, hanem egyúttal tőle a kamatokat ós költségeket is megvonja. Ennél többel a váltóbirtokost büntetni azért nem lehetne, mert mulasztásának, az előzőket tekintve, egyéb következménye alig lehet mint az, hogy ezeknek költséget és kellemetlenséget okozhat. Hogy a tervezet a váltóbirtokostól csak a közvetlen előző értesítését követeli, abban találja indokolását, hogy a váltókapcsolatban álló személyek rendszerint csak saját előzőjüket ismerik, ennek lakását és tartózkodását tudják; a törvény tehát a váltóbirtokostól, ha ezt minden előző értesítésére kötelezné, sok esetben olyasmit kívánna, mit ez a legjobb akarat mellett sem teljesíthet. A törvénynek - tehát meg kellene elégedni azzal, hogy a váltóbirtokos az értesítést átalában feladta, mi természetesen az értesítés czélja nem lehet. 83. §.-hoz. A 83. czikkben foglalt intézkedés főleg az üres hátiratnál bir jelentőséggel, melynek kiállítóját a váltóbirtokos rendszerint azért nem értesítheti, mert annak tartózkodása előtte ismeretlen. A tervezet e tekintetben a k. n. váltórendszabályhoz csatlakozik ugyan, de azt bizonyos tekintetben kiegészíti. A váltórendszabály 47. czikke szerint ugyanis a váltóbirtokos, ki a váltót üres hátirat mellett szerezte meg, forgatója közvetlen előzőjét tartozik értesíteni; ugy de nem lehetetlen, hogy a váltót ez is üres hátirat mellett szerezte, mely esetben a váltórendszabály intézkedése nem kielégítő; ugyanazért ozélszerübbnek látszott kimondani, miszerint a kérdéses esetben azon előző lesz értesítendő, ki a váltót a hátirat keltezése mellett ruházta át. Igaz, hogy ezt a kellő interpretatio mellett a váltórendszabály intézkedéséből is lehet következtetni; de mert az interpretatio nem minden esetben találja el a törvény intentióját, ozélszerübbnek látszott a felek kötelességét szabatosan meghatározni. 84. §.-hoz. Az értesítés legegyszerűbb és legolcsóbb módjául a posta utjáni értesítés mutatkozik, mely már azért is ajánlható, mert a bíróságok utjáni értesítés minden esetre hosszabb, nehézkesebb és költségesebb. Azonfelül az értesítés tisztán magán jellegű lóvén, a bíróságok hatáskörébe nem is tartozik s ezeknek különben is kimért idejét, ok és szükség nélkül megrabolja. Miután a jelen tervezet szerint a tudósított előző saját előzőjót a tudósítás vételétől számítandó bizonyos idő alatt köteles értesíteni, szükségesnek mutatkozik neki módot nyújtani arra nézve, hogy az értesítés vételét nehézség nélkül igazolhassa. •
