Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat

56. szám. , ]49 Azt, mi fentebb az elfogadási ajánlatról mondatott, itt alkalmazni nem lehetne, mert ajánlat elfogadása által a váltóbirtokos könnyen azon veszélynek tétetnék ki, hogy lemondása által a viszkereseti jogról többet ártana magának, mint a mennyit az ajánlat elfogadása által nyerhetne; ellenben a fizetési ajánlat elfogadása által a váltóbirtokos ily veszélynek többé kitéve nem lóvén, erre őt annálinkább lehet kötelezni, mert általa kötelezettséget nem vállal, hanem jogainak érvényesítéséhez jut; továbbá a fizetési ajánlat visszautasítása által a névbecsűltet és ennek utódait továbbra is és pedig jogos ok nélkül kitenné azon zaklatásoknak, mikkel a viszkereset jár s miknek megszüntetését a névbecsülési fizetés czélozza. A mi a mulasztás következményeit illeti, azok a dolog természete szerint nem lehetnek mások, mint melyek a megelőző czikkben megállapítva lettek; miért is e tekintetben az ujabb indokolás mellőzhetőnek mutatkozott. 71. §-hoz. Hogy a névbecsülő, ki a váltót valamelyik kötelezett érdekében kifizeti, viszkereseti jogait a névbacsült s ennek előzői ellen érvényesíthesse, a váltóra s a fizetés hiánya miatt felvett óvásra van szüksége, az elsővel birtokosi minőségét állapítja meg, az utóbbival pedig jogosultságát a történt belépésre igazolja. Az érintett okiratok nélkül a névbecsülő ép oly kevéssé indíthat viszkeresetet, mint nem intézhetne ilyet a forgató saját előzői ellen; míg azonban a forgatónál, ki a váltót viszkereset utján beváltja, a hitelezői minőség a váltó és az óvás birtoka, nemkülönben a korábbi jogczím által teljesen igazoltatik, azalatt a névbecsülőnél, ha a megtörtént fizetés magában az óvásban nem bizonyittatik, a váltó és óvás puszta birtoka nem elegendő, hanem e mellett szükséges, hogy a fizetés a váltón nyugtatványozva legyen. Ebből önként következik, hogy a névbecsülésnél, a legitimatiót nem a kérdéses okiratok birtoka, hanem a fizetés ténye állapítja meg. A mi a fizető viszkereseti jogait illeti, ezeket a tervezet, megfelelőleg a köz. n. váltórendszabály intézkedésének, a névbeesültre s ennek előzőire szorítja. A közbenjárás czélja ugyanis a névbecsült utódait a viszkereset alól felmenteni; mi sem természetesebb tehát mint az, hogy a névbecsülő, a most érintett személyek ellen, viszkeresettel nem élhet; ellenben élhet e joggal a névbecsült s ennek előzői ellen. Igaz, hogy a jelen tervezet a névbecsülő elfogadónak a névbecsült ellen viszkereseti" jogot nem ád és természetes, mert egyrészről a közbenjárás czélja az elfogadásnál ép a viszkereset elhárításában áll, másrészről az elfogadó névbecsülő csak feltételesen, vagyis azon esetre igéri a fizetést, ha a váltó lejáratkor a rendes utón be nem váltatnék, ellenben a fizetés által a névbecsülő ép ugy, mint bármelyik előző, váltóbirtokos lesz, ki e minőségben mindenekelőtt attól követelheti kielégítését, kiért fizetett. A névbecsülő fizető a névbecsült irányában meghatalmazottként jelentkezik, ki már e minőségénél fogva is követelheti annak megtérítését, mit a meghatalmazó érdekében fizetett. Hogy a közbenjárás mindamellett a névbecsültre nézve kétségtelen előnynyel bír azt hosszasan fejtegetni alig szükséges, mert tény az, hogy a közbenjárás által hitele megóvatik, a váltó, melyért kötelezettséget vállalt, czélját eléri s ő mindössze meghatalmazottjának marad felelős, felszabadulván e mellett azok igényeitől, kik ő utánna jutottak a váltó birtokába. 72. és 73. §§-hoz. A 72. czikk első bekezdésében foglalt intézkedés azok után, mik a szükségben' utalványra nézve felhozattak, külön és ujabb indokolást alig kivánhat. Egészen máskép áll a dolog e czikk második bekezdésére nézve, melyet nem csak saját váltótörvényünk, de a váltórendszabály kivételével, más törvény sem ismer, mely tehát ez okból szorgosabb méltánylást igényelhet. Ha többen ajánlanak névbecsülési fizetést, a váltókapcsolatban álló személyekre nézve nem közönyös az, hogy melyik közbenjáró ajánlata fogadtatik el; mert ettől függ, hogy közülök hányan szabadulnak fel a viszkereset alól; .ezért állítja fel az első bekezdés a szabályt,