Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-56. Magyar váltó-törvényjavaslat

56. szám, .112 '.-, ignorálni s annak követelményeit mindenkorén lehetőleg ki nem elégiteni. Nem elavult vagy J hiányossá vált jogi intézményeink féltékeny megőrzése, hanem azok korszerű reformálása^képezi lételünk feltótelét; nem a merev elszigetelés, hanem a civilizált nemzetek czólszerü intézményeinek okszerű elsajátítása biztosithatja részünkre a világforgalom előnyeit, tehet bennünket annak részesévé. Azon benső összefüggésnél fogva, mely a váltó- és a kereskedelmi törvény közt létezik, alig lehet kétség az iránt, miszerint tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény kidolgozásánál a német kereskedelmi törvénykönyv vétetett alapul, — a váltótörvény tervezetének alapul csak a köz. n. váltórendszabály szolgálhat. Ezt egyébiránt, eltekintve a most érintett körülménytől, még több más fontos ok is javaihatja. Egyrészről ugyanis a köz. n. váltó-rendszabály ugy a társországokban, mint a szűkebb értelemben vett Magyarország egy- részében jelenleg is érvényben van és tizenegy éven át nálunk is kötelező erővel bírt; tehát egyátalán nem oly ismeretlen, hogy annak tanulmányozása akár a birói, akár az ügyvédi karnak különös nehézséget okozhatna, másrészről a köz. n. váltórendszabály nem csak hogy a hasonló európai törvények közt kétségen felül a legtökéletesebb, hanem e mellett főbb elveiben cosmopoliticus jelleggel bir; intézkedéseiben nem egyedül a német érdekeket védi, hanem oly alaptételekből indul ki, melyek a világ minden müveit kereskedő nemzeténél érvényben és szokásban vannak. Igaz, hogy a német váltó-rendszabály területi kiterjedésre nézve sem angol és amerikai, sem a franczia váltótörvénynyel nem mérkőzhetik; mert mig az angol és amerikai váltótörvény 509.400 D mértföldnyi, a franczia pedig 507.500 D mértföldnyi területen bir érvénynyel, — azalatt a köz. n. váltó-rendszabály mindössze 32.130 D mértföldnyi területen érvényes. Ha azonban figyelembe veszszük, hogy azon területnek, melyen ugy az angol mint a franczia váltótörvény érvénynyel bir, legnagyobb része ilem Európára esik; ha figyelembe veszszüK továbbá, hogy közvetlen forgalmunk érdekei inkább a szomszédos, mint a távolabb eső országok jogi intézményeinek elfogadását javalják ós követelik, — ugy e szempontból sem foroghat fenn nehézség az ellen, hogy a magyar váltótörvény kidolgozásánál a köz. n. váltó-rendszabály elvei vétessenek alapul. Valamint azonban a kereskedelmi törvény tervezete nem lehetett a német kereskedelmi törvény egy szerű másolata, ugy a magyar váltótörvény sem ragaszkodhatik mindenben a köz. n. váltó-rendszabályhoz ; habár e tekintetben az elvek sajátságos természeténél s a törvény szűk kereténél fogva sokkal kisebb tér nyilik a jogosult eltérésekre, melyek lényeges intézkedéseknél nem csak a szükséges és czélba vett egyöntetűséget zavarnák meg, hanem magát az újólagos codificálás czélját is meghiusitanák. A magyar váltótörvény tervezetének tehát nem csak, hogy a köz. n. váltó-rendszabály főbb elveit változatlanul kell átvennie ; hanem e mellett őrizkednie is kell az egyes intézmények olynemü megváltoztatásától, mely a czélbavett harmóniát legtávolabbról is megzavarhatná. Daczára azonban ennek, vannak bizonyos tekintetek, melyek az okszerű eltéréseket teljesen igazolják és bennünket a köz. n. váltó-rendszabály egyszerű recipiálásától felmentenek. E részben mindenekelőtt kiemelhető a köz. n. váltó-rendszabály rendszere, mely nemcsak hogy a tudomány igényeit teljesen ki nem elégíti, hanem a kevésbé tájékozottakra nézve az eligazodást is lényegesen megnehezül A köz. n. váltó-rendszabály nem követi mindenben hiven a váltóügylet t e r m ó s z e t e s lefolyását; az egyes váltócselekvónyeket és nyilatkozatokat nem mindig kellő helyen illeszti intézkedései közé, minek az a következménye, hogy oly fogalmak, melyek a váltóintézmény kellő ismeretének nélkülözhetlen feltételét képezik, a kellő soron kivül nyernek megoldást. Ehhez járul még, hogy a köz. n. váltó-rendszabály túlságos rövidségében csaknem kizárólag abstract jogtételek felállítására szorítkozik, melyeknek helyes alkalmazása az adott concret esetre, nem csak a váltójog elméletének, hanem azon szempontoknak kellő ismeretét is feltételezi, melyekből a lipcsei tanácskozmány az egyes váltójogi kérdések megoldásánál kiindult, mi szemben a magyar váltótörvény egyszerűségével, annál több figyelmet érdemel, mert fájdalom,