Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-15. Törvényjavaslat az átalános jövedelemadóról és az 1875. XXIX. törvényczikk némely rendeletének módositásáról
15. szám. 43 Melléklet a 15. számú Irományhoz. Indokolás az átalános jövedelemadóról és az 1875. XXIX, törvény czikk némely rendeletének módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Ezen törvényjavaslat szükségének indokolására hivatkozom azon részletes szóbeli előterjesztésre, melyet az ország pénzügyi helyzetére és a pénzügyi politikámra nézve tettem, mely viszonyaink között meggyőződésem szerint egyedül képes az ország pénzügyeinek rendezését biztosítani. Azért itt csak egész rövidséggel nyilatkozom. Az ország hitele és állami létének biztosítása egyaránt parancsolja, hogy államháztartásunk rendeztessék, hogy a szükséglet ós fedezet között a sulyegyen minél elébb helyreállittassék. Ezen czélt csak ugy érhetjük el, ha állami kiadásainkat a takarékosság követelményeivel öszhangzásba hozva apasztjuk, ha állami jövedelmeink rendes befolyását biztosítjuk s ha bevételeinket a háztartásunkban mutatkozó hiány fedezhetése végett szaporítjuk. Állami kiadásaink megszorításáról gondoskodva van.az 1876. évre előterjesztett államköltségvetési előirányzatban, állami bevételeink rendes befolyását biztosítani fogja a törvényhozás a pénzügyi igazgatás gyökeres reformjára irányzott azon javaslatom elfogadása által, melyet a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatban a tisztelt képviselőház elé terjeszteni szerencsés leszek. Hátra van még az államjövedelmek szaporításának kérdése. Ha állami bevételeink előirányzásának alapjául kizárólag azon adótörvényeket veszszflk, melyek jelenleg fennállanak, az 1876. évi állami költségvetésünkben mutatkozó hiány — habár a közelebb múlt években mutatkozott hiányoknál sokkal csekélyebb — még mindig oly nagy maradna, hogy állami hitelünk megszilárdulására gondolni sem lehetne, ha ezen hiányt kizárólag kölcsön vett pénzzel akarnók fedezni. Szükséges tehát módokról gondoskodni, melyek lehetségessé teszik, hogy ezen hiány — a nemzet áldozatkészségének a helyzet komolysága által elodázhatlanul követelt igénybevétele mellett — legalább nagy részében állami bevételeink szaporítása, azaz: adóemelés által fedeztessék. Ezen adóemelés összegét nyolcz millió forintra számítom és ezen ujabb bevételnek befolyását az általános jövedelemadó behozatala által vélem biztosithatni. Ha végig nézünk fenálló adótörvényeink tárgyain, az átalános jövedelemadó egyedül azon adó, melyet jelen viszonyaink között életbe léptetni czélirányos, sőt lehetséges. Uj fogyasztási adókat ugyanis nem hozhatok javaslatba, mert az e nemű uj adóknak behozatala vagy a fennállóknak emelése az adott viszonyok között nem lehetséges, vagy oly hosszú idő alatt volna csak keresztülvihető, hogy azok alapján bevételi szaporodás 1876. évre remélhető nem lenne. Egyedül az egyenes adók tehát azok, melyek jelenleg igénybe vehetők s e tekintetben két ut kínálkozott, t. i. vagy egyszerűen felemelni a fennálló adókat bizonyos pótlék megállapítása által, vagy pedig az általános jövedelemadót hozni be. Az első mód gyors és könnyű kivitelt enged, de főkép, ha az adópótlék magasabbra emeltetik, még súlyosbítja az adórendszerünkben fennálló aránytalanságokat. Ellenben a másik mód, az átalános jövedelemadónak behozatala, a törvény tervezésére nézve nagyobb nehézséggel jár ugyan, 6*
