Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-37. A magyar kir. ministertanácsnak észrevételei a magyar kir. állami számvevőszéknek az 1873. évi zárszámadásra vonatkozó részletes jelentésére
230 37. szám. viteli ellenőrző hatáskörén tul esnek, — az egyes ministeriumok többször jönnek azon helyzetbe, hogy az illetékesség határainak megóvása ós a felesleges munka megkímélése végett az állami számvevőszék kivánatainak teljesítését megtagadni s túlterjeszkedésének gátot vetni kénytelenek. Ezen körülménynek tulajdonítandó a volt közmunka és közlekedési ministernek szóban levő intézkedése is, valamint a minister-tanácsnak ezen intézkedést jóváhagyó határozata; s annak foganatosithatására a ministerium annyiban feljogosítottnak érezhette'' magát, mert kétségtelen, hogy erre az 1870. XVIII. törvényczikk 14 §-a is támpontot szolgáltat, mely a számvevőszék ellenőrző hivatását a költségvetési törvényben megállapított fejezetek, ezimek és rovatok szerinti ellenőrzésére szorítja. Ennek ellenében az állami számvevőszéknek hivatkozása saját ügyrendére sulylyal nem bírhat, mert egy szabályrendeletnek határozmányai a törvény intézkedéseit nem módosíthatják; a mit pedig az állami számvevőszék saját álláspontjának igazolására még % törvényből, nevezetesen annak 14. §-ának e) -- pontjából, továbbá a 17. §-ból idéz, hogy tudniillik minden ministerium köteles ugy saját számvevősége, mint az alatta álló s önálló utalványozási joggal felruházott hatóságok számviteli kimutatásait egybeállítani és ellenőrzés végett havonként az állami számvevőszéknek megküldeni, minden okiratot s számadást közölni stb. — ez nem a jelen kérdés megítélésére vonatkozik, mert az utalványozási jegyzékeket havonként, az egyóbb okiratokat pedig kívánatra a ministeriumok mindig megküldik az állami számvevőszéknek. Ezeket a neheztelt intézkedés igazolása végett előrebocsátva, a ministertanáes különben egyetért az állami számvevőszék azon nézetével, hogy a részletek a sommázatban kitett összegek tüzetesebb megállapítására szolgálván, az állami zárszámadás nem szoritkozhatik egyedül a sommás kimutatásokra, hanem a részletes eredményekkel is kell foglalkoznia. Ezért az előbbeni ministeri tanácsnak ezen ügyre vonatkozó, fennebb idézett határozatát nem teszi magáévá; határozottan fentartván azonban azon elvet, hogy annak kimutatására, vájjon a ministerium a költségvetési törvény értelmében járt-e el? csakis a költségvetési törvény lehet irányadó s a zárszámadási eredmények csakis a költségvetési törvényben foglalt ezimek ós rovatokkal ós az engedélyezett hitelátruházási jog figyelembevételével hasonlittathatnak össze. — S miután az állami számvevőszék „részletes jelentésében" szintén kijelentette, hogy nem a tulkiadások kimutatása végett kérte a részletes eredmények közlését, hanem azon okból, hogy azokat a részletes zárszámadás elkészítésénél fölhasználhassa: a ministertanáes kötelességének' tartja a zárszámadás teljessége érdekében a kivánt részletes kezelési kimutatásokat a számvevőszókkel közöltetni s egyúttal intézkedett, hogy ezen közlések jövőre a közmunka- és közlekedési ministerium részéről is megtétessenek. A ministertanáes feleslegesnek tartja azonban, hogy a szóban levő kezelési kimutatások évnegyedenkint küldessenek meg s a kivánt czól elérhetése végett teljesen elegendőnek véli, ha évenkint csupán a részletes pótkezelési kimutatások közöltetnek az állami számvevőszókkel, melyek a számadási év lejáratával készülvén, az egész évi kezelésnek teljes kópét nyújtják. Azon reményben, hogy a kormánynak ezen, eddig minden gyakorlati haszon nélkül teljesített felesleges munka megkimélósére vonatkozó intézkedése a törvényhozás jóváhagyásával találkozand, a ministertanáes már el is rendelte, hogy jövőre, egyszer évenkint, csak az emiitett pótkezelési kimutatások küldessenek meg az állami számvevőszéknek, megjegyeztetvén, hogy az úgynevezett utalványozási jegyzékek havonkint és a pénztári kimutatások évnegyedenkint jövőre is közöltetnek az állami számvevőszékkel. Kelt Budapesten, 1875. november 5-én. Tisza Kálmán s. k. •
