Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.

Irományszámok - 1875-1. Trónbeszéd, melylyel ő császári és apostoli királyi Felsége az 1875. évi augusztus 29-én Budán, a királyi várpalotában az 1875-diki országgyülést megnyitotta

4 1. szám. ha a nemzet hiven egész múltjához készséggel és nemes kötelességérzettel meghozza azon áldozatokat, miket a kitűzött üdvös czél hazafiságától követel, — ha a hitelviszonyok javítása és rendezése, a termelés, kereskedelem és ipar fejlesztésére szükséges egyéb intézkedések által gondoskodva leend az adóképesség emeléséről és a vállalandó terhek könnyebb viselhetésóről, akkor, de csakis akkor fogunk sikeresen megküzdhetni a helyzet nehézségeivel. ügy az államháztartás rendezése, mint az ország szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása czéljából kormányunk számos javaslatban bő anyagot nyujtand törvényhozói működésüknek. Az ország pénzügyi helyzete az állam és az egyesek hitelviszonyaival szoros kapcsolatban áll és mindkettő egyiránt s közvetlenül összefügg a jó közigazgatás- és igazságszolgáltatással — a nép miveltségének emelésével, — a termelési, kereskedelmi s iparviszonyok és a közlekedési rendszer javításával. Mindezek pedig együttesen döntő befolyást gyakorolnak az adóképességre, mely viszont az összes államügyek kedvezőbb alakulásának egyik főfeltételét képezi. Mindezekre ki kell tehát a törvényhozás figyelmének terjedni, ha az ország s egyes lakosainak jólétét sikeresen előmozdítani akarja. Kormányunk javaslataiban nem mellőzendi e szempontok egyikét sem; ki fognak azok terjedni a legsürgősebb teenkőkre a közélet minden ágában. Nem szándékunk egyenkint felsorolni a készen és készülőben lévő javaslatokat, — de azokon kívül, melyek az államháztartás akadálytalan vitelére, a pénzügyek rendezésére s az ezzel közvetlen kapcsolatban lévő kérdésekre vonatkoznak, különösen felhívjuk még önök figyelmét azon javaslatokra, melyeknek czélja: összhangzatba hozni a közigazgatás különböző ágazatainak működését, — a közigazgatást s az igazságszolgáltatást gyökeresen javítani és pótolni az észlelt hiányokat, — a közlekedési és közmunkaügyet minden irányban rendezni és a vasúthálózatot a legsürgősb szükséglet határai között kiegészíteni, — melyek végre a főrendiház korszerű rendezésére, — a nemzet szellemi fejlődésére, — s a vallási és házassági kérdéseknek az élet szükségei által kivánt mérvben való megoldására irányulnak. Mind ezen és az ezekkel összefüggő kérdések elintézése önöknek jutott feladatul, — és nem kételkedünk, hogy tapintattal, czélszerü sorozatban és helyes időbeosztással fogják megbírálni és megállapítani az illető törvényeket, a mint ezt az ország érdeke kívánja. Bizalmunkat helyezzük e mellett a nemzet józan felfogásába, mely nem fogja félreismerni: miszerint a legüdvösebb intézmények, a legjobb kormányzat is csak előmozdíthatják a népek jólétét, csak biztosithatják a munka gyümölcsét, — de hogy ezt csak a nemzet támogatása érlelheti meg,— hogy a közjólétet megteremteni, kellő fokra emelni és tartósan megszilárdítani csak a valódi hazafiság, az egyéni szorgalom és kitartó munka képes. Kormányunk az érintetteken kivül egész buzgalommal törekszik a bankkérdós jog- és czélszerü megoldására. Ezenfelül monarchiánk másik államának kormányával az 1867-ik évi XVI. törvényczikk által kijelölt módon tárgyalásokat folytat, e törvény némely szabványainak módosítása iránt. Végre ezen országgyűlés törvényszerű tartamának lejárta előtt tárgyalás alá kell hogy jöjjenek azon egyezmények is, melyek monarchiánk két állama között 1867-ik és 1868-ik évben tíz évre köttettek. Ezekre nézve azon reményünket akarjuk kifejezni, hogy e tárgyalásokat a kölcsönös méltányosság szelleme fogja átlengeni.