Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1156. 1874. évi XXXV. törvényczikk a királyi közjegyzőkről

1156. szám. 93 205. §. Oly okiratokért, melyek a közjegyző hibája miatt érvénytelenek, s oly kiadványokért, melyek ugyanezen ok miatt használhatlanok, dij nem jár, s a fél a már megfizetett dijat visszakövetelheti. 206. §. Ha valamely fél a közjegyző-dij felszámítását sérelmesnek találja, panaszát legfelebb nyolcz nap alatt a közjegyző személyi bíróságánál terjesztheti elő. Későbben beadott panasz a felszámított dijak behajtását nem akadályozza. 207. §. A bíróság e panasz folytán határnapot rendel, arra a panaszlót s a közjegyzőt megidézi s az egyezséget megkísérli: mely ha nem sikerül, azonnal tárgyalást rendel és végzésileg határoz. A kérdés eldöntése előtt, ha szükségét látja, a kamara véleményét is kikérheti. 208. §. A közjegyzői dij a 22. §. esetében a kirendelt helyettest illeti. A helyettes azonban a netán hátralékban levő dij és költség megtérítése előtt a helyettesitett közjegyzőnek, illetőleg jogutódainak beleegyezése nélkül, a 203. §-ban említett iratokat ki nem adhatja; különben a jogosultak a hátralevő dijak megtérítését követelhetik tőle. 209. A 25. §. esetében a közjegyzői dijak az állampénztárba szolgáltatandók be. A járásbirót csupán a bíróságokra nézve fennálló szabályoknak megfelelő utazási költségek és napidijak illetik. 210. §. Az igazságügyminister köteleztetik a közjegyzői dijak szabályozása iránt, ezen törvény hatályba léptétől számítandó három év után, törvényjavaslatot terjeszteni az országgyűlés elé. Addig is felhatalmaztatik, hogy ideiglenesen díjszabályzatot adjon ki. XIX. FEJEZET. Átmeneti intézkedések, 211. §. Jelen törvény életbeléptetésétől számítandó három éven át megengedtetik, hogy: a) a közjegyzői állomások csak részben töltessenek be; b) közjegyzőknek vagy közjegyzői helyetteseknek olyanok is neveztessenek ki, a kik a 2. §-ban előirt két évi közjegyzői gyakorlatot ki nem mutathatják. 212. §. A közjegyzői kamarák megalakulásáig a közjegyzők számát és kerületeit, úgyszintén a kamarák kerületeit és székhelyeit is, az illető törvényszékek meghallgatásával az igazságügyminister határozza meg, valamint a pályázati hirdetményt is ő teszi közzé. A pályázati kérvények átvétele, az azok fölötti véleményadás, valamint a biztosíték megvizsgálása azon kir. törvényszék hatásköréhez tartozik, melynek kerületében a közjegyzői állomás betöltendő.