Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1155. 1874. évi XXXIV. törvényczikk az ügyvédi rendtartás tárgyában

1155. ssám. 57 106. §. A jelen törvény szerint az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt pénzbírságok jótékony czélra fordítandók, melyet azon ügyvédi kamara határoz meg, a melynek a vádlott ügyvéd a marasztaló ha­tározat hozatala napján tagja volt. Az ügyvéd az ellene kiszabott bírság megtérítését a féltől nem követelheti. 107. §. Az ügyvédjelölteket csekélyebb kötelességszegések esetében meghallgatás után az ügyvédi kamara választmánya megintheti, rendre utasíthatja. — Ily határozatok ellen fellebbvitelnek nincs helye. 108. §.. Nagyobb kötelességszegések vagy fegyelmi vétség eseteiben a kamara fegyelmi bírósága az ügyvédjelöltek felett is gyakorolja a fegyelmi hatóságot s őket meghallgatás után megfeddheti, a jog­gyakorlati évek meghosszabbítását elrendelheti és különösen terhelő vétségek esetében az ügyvédjelöl­tek lajstromából való kitörlést mondhatja ki. A fegyelmi bíróság határozata ellen a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt csak akkor van helye a felebbezésnek a legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságához, ha a gyakorlati idő a törvényszerűnél hosszabbra terjesztetett, vagy ha a kitörlés mondatott ki; mely utóbbi esetben a jogérvényes határo­zat a felvételt egyéb ügyvédi kamaránál is kizárja és az illető az ügyvédi vizsgára sem bocsátható. X. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 109. §. Mindenki, ki a közügyvédi vizsgát jelen törvény hatályba léptéig már letette és a 2. §. 2. pontjának eleget tesz, és a 3. §. határozatai alá nem esik : az ügyvédek lajstromába felveendő. 110. §. Az ügyvédi kamara első alakulása végett azon kir. törvényszék elnöke, melynek szék­helyén az ügyvédi kamara felállíttatik, az alakulási gyűlésre a kamara kerületében létező összes ügyvédeket meghívja és egyúttal igazolási okmányaik beadására határnapot tűz ki. Az alakulási gyűlésen minden ügyvéd részt vehet, ki a kamara kerületében lakik, ügyvédi oklevelét beadta és büntető vagy fegyelmi vizsgálat alatt nem áll. Az alakulási gyűlést a törvényszéki elnök nyitja meg és a korelnöknek az ülés vezetését átadja. A korelnök két jegyzőt nevez ki és a választmány és tisztviselők megválasztását eszkö­zölteti. (22. §.) Az igy megválasztott választmánynak a beadott igazolási okmányok átadatnak és ez az ügyvédek lajstromába való felvétel iránt a jelen törvény határozatai szerint jár el. 111. §. A már függőben levő fegyelmi vizsgálatok, a mennyiben jelen törvény hatályba léptekor még végleg elintézve nincsenek: az eddig fennállott szabályok szerint befejezendők, és a hozott jogerejű határozat azon ügyvédi kamarával közlendő, melynek területén az ügyvéd lakik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom