Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1201. 1875. évi XXXVII. törvényczikk a kereskedelmi törvényről

332 , 1201. szám. 54. §. • A főnöknek azon joga, melynélfogva az előbbi czikk eseteiben az ügyletet saját részére kötöttnek tekintheti és kártérítést követelhet, azon időponttól számítandó három hó alatt szUnik meg, midőn a főnök az ügylet megkötéséről tudomást nyert. HATODIK CZÍM. Segédszemélyzet. 55. §. A segédszemélyzet (segédek és tanonczok) szolgálati viszonyai, valamint igényei a fizetés és ellátáshoz szabad egyezkedés tárgyát képezik. Ily egyezkedés hiányában a jelen törvényben foglalt eltérésekkel az ipartörvény (1872: VIII. t. ez.) harmadik, ötödik és hatodik fejezetének intézkedései szolgálnak irányadóul. 56. §. A kereskedösegéd, ki szolgálata teljesítésében vétlen baleset miatt ideiglenesen gátoltatik, ezért igényeit a fizetés és ellátáshoz el nem veszti. E kedvezmény azonban öt csak hat heti időtartamra illeti. 57. §. A szolgálati viszony a főnök és segéde közt, a mennyiben szerződésileg rövidebb vagy hosszabb határidő nem állapittatott meg, előleges hat heti felmondás mellett úgy az egyik, mint a másik fél részéről felbontható. Fontosabb teendőkkel megbízott segédek, jelesen könyvvivők és pénztárnokok tekintetében, a kölcsönös felmondási határidő három hónapot tesz. A jelen §. határozatai a főnök ellen elrendelt csőd esetében is irányadóul szolgálnak. 58. §. A segéd a szolgálatot felmondás nélkül elhagyhatja: 1. ha a főnök szerződési kötelezettségeit nem teljesiti; 2. ha a főnök, ennek helyettese vagy családtagjai a segédet tettleg bántalmazzák, vagy ellene súlyos becsületsértést követnek el; 3. ha a szolgálat folytatásával a segéd egészsége vagy élete oly ok miatt lenne veszélyeztetve, mely a szerződés megkötésekor felismerhető nem volt. Ezen esetekben a segédet a fizetés és ellátás az egész felmondási időre illetik. 59. §. , A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható: 1. ha a főnök bizalmával való visszaélés által az üzlet érdekeit veszélyezteti; 2. ha főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik ; 3. ha kötelességei teljesítését elmulasztja; 4. ha három napnál tovább tartó fogságba kerül, vagy főnöke beleegyezése és jogos gátló ok nélkül, az üzlettől három napnál tovább távol van; 5. ha szerződésileg elvállalt kötelességei teljesítésére alkalmatlan; 6. ha a szolgálatra, hosszabb betegség miatt, képtelenné válik; 7. ha valamely undorító vagy ragályos betegségben szenved; 8. ha a főnököt, ennek helyettesét vagy családtagjait tettleg bántalmazza, vagy ellenük súlyos becsületsértést követ el; 9. ha megintés daczára vigyázatlansága által a ház vagy az üzlet biztonságát veszélyezteti; 10. ha nyerészkedési vágyból eredő bűncselekvényt követ el. Hogy a segédet a 6. és 7. pont eseteiben a fizetés és ellátás, a fenforgó körülmények szerint, mennyiben illeti, az 56. §. értelmében határozandó meg. 60. §. Azokra, kik valamely kereskedelmi üzletben cselédi szolgálatokat teljesítenek, a jelen törvény intézkedései nem alkalmazhatók.