Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1154. 1874. évi XXXIII. Törvényjavaslat az 1848. V. törvényczikk és az erdélyi II. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről

26 1154. szám. 46. §. . A felszólalások és az azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézendők, és a szükséges okiratokkal felszerelve, azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. 47. §. Az előjáróság köteles a felszólalásokat és észrevételeket külön sorrendben beiktatni, s a záros határidő leteltével az iktatókönyvvel együtt a központi választmánynak azonnal megküldeni, vagy azt, hogy felszólalás nem adatott be, jelenteni 48. §. A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány a névjegyzék első összeállításánál az első ülést követő 20 nap alatt, annak évenkénti kiigazítása alkalmával pedig minden évi szeptember 1-től 20-áig köteles határozni. A felszólalások és észrevételek felett hozott határozat mindig indokolandó. Az első ülésre szóló meghívóban kiteendő a sorrend, melyben az egyes választókerületek s az azokhoz tartozó községek névjegyzékei át fognak vizsgáltatni. Ezen sorrend az ülést megelőző napon nyilvános helyen is kifüggesztendő. 49. §. A központi választmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai a választók első összeírása alkalmával 10 napon át, — a névjegyzék évenkénti kiigazítása alkalmával minden évi szeptember 20-ától szeptember 30-áig közszemlére kiteendők. Mindazon határozat: a) melylyel valamely felszólalás elutasittatott, vagy b) valamely név kitörlése elrendeltetett, vagy c) a mely oly felszólalás felett hozatott, melyre észrevétel adatott be, annak kézbesítendő, kinek választói jogára a határozat vonatkozik. 50. §. Azok, kiknek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, annak közszemlére történt kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek a 49. §-ban elősorolt határozatok kézbesittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a királyi curiához intézett felebbezésüket a központi választmány elnökéhez benyújthatják. A felebbezés írásban nyújtandó be, s ahhoz új bizonyítékok is mellékelhetők. A központi választmány a felebbezésre és bizonyítékokra megteheti észrevételeit, és a felebbezést azok kíséretében terjeszti fel a királyi curiához. 51. §. A királyi curia a felebbezések felett egy vagy több 5 tagú tanácsban határoz. Ezen tanácsok elnökei: a semmitőszék elnöke, a legfőbb ítélőszék elnöke, esetleg a semmitőszék alelnöke, és kineveztetésük sorrendje szerint a legfőbb ítélőszék tanácselnökei. A curia minden év január havában teljes ülésében titkos szavazással választja meg a tanácsok többi tagjait. Szükség esetén ily tanácsok az év folyamában is alakithatók. Ezen tanácsok nyilvános ülésben minden újabb vizsgálat mellőzésével határoznak, A curiának a teendők körüli ügyrendét az igazságügyminister állapítja meg.