Képviselőházi irományok, 1872. XXVII. kötet • 1122-1153. sz.

Irományszámok - 1872-1149. Törvényjavaslat a bánya-adóról

1149. szám. 343 . b) a kőszénbányák, soroztassék bár a kőszén a szabadoknak nyilvánitott ásványok közé vagy sem, és folytattassék ily bányák mivelése a bányatörvény szerint kiadott kutatási jogosítvány vagy adomány alapján vagy a nélkül; c) a bányahatósági engedély mellett folytatott aranymosási üzlet; (L) a bányatermények feldolgozására szolgáló, a bányatörvény alapján felállított és bányatelekkönyvezett segédmüvek. 3. §. A bánya-adó minden oly üzemre, mely bárminemű kó'szén-termeléssel foglalkozik, a tiszta jövedelem 7°/

0-aI vettetik ki. Minden egyéb bányamüvek a tiszta jövedelem 5°/

0-al rovandók meg. Tiz százaléknyi adó fizetendő minden segédvájás (al- és megyetárna) vállalkozója által, ki ily segédvájást, mint önálló vállalatot üzembe vett és azért más bányavállalkozóktól dijakat szed. 4. §. Az e törvény által megállapított adónak 70°/

0-ka állami adó, 30%-ka pedig földtehermentesitési járulék. II. FEJEZET. A tiszta jövedelem kinyomozása. Adóköteles jövedelemnek vétetik az adóévet megelőző három évi üzlet-eredmény átlaga. Az évi üzleteredmény megállapitásánál a nyers jövedelemből a 6. §. 1—17.|pontjai alatt foglalt tételek vonhatók le. 6. §. Az igazgatási és üzemi kiadásokhoz tartoznak, illetőleg a nyers jövedelemből levonatnak : 1. az általános igazgatási és kezelési költségek, u. m. az igazgatóknak, tisztviselőknek, felügyelőknek és szolgáknak fizetésük, természetbeni járandóságaik jutalékok fejében, és ha a bányatársulatnak igazgató-tanácsa van, az igazgató-tanács tagjainak a jelenléti jegyekért járó összegek, továbbá bányatársulati gyűlések hirdetésére és tartására, nyugdijakra, irodai szükségletekre fordított kiadások; 2. a tulajdonképeni vájna-mivelési költségek, u. m. a föltárásra, előkészítésre, lefejtésre, kiszállitásra

; vizemelésre és légvezetésre, valamint a bányának jó karban tartására tett kiadások; 3. az előkészítés végett megvett vagy beváltott nyers terményekért kiadott összegek ; 4. az előkészítési, kohászati vagy finomitási költségek ; 5. az első szervezés létesítése czéljából szükséges, egyszer-mindenkorra teendő költségek, mik közé azonban sem az alapitóknak nem készpénzbeli betételei, sem azoknak netán bármi módon adott előnyök, sem a felszerelés költségei, melyek az értékcsökkenés fejében a 8-ik pont alatt engedélyezett levonások által amúgy is fedezvék, nem soroztainak ; 6. a mü -építmények, üzemi épületek és azon lakházak fentartásának költségei, melyek tisztviselők, felügyelők és munkások számára rendelvék; 7. a leltár szerinti felszerelés karbantartására szükséges és e czélra az üzleti év folytán valóban ki is adott összegek; 8. azon összegek, melyek gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására alakított tartalékalapba helyeztetnek, mindaddig, míg ezen rendeltetésöktől el nem vonatnak ; 43*