Képviselőházi irományok, 1872. XXVII. kötet • 1122-1153. sz.

Irományszámok - 1872-1138. Kereskedelmi törvény végszerkezete

288 1138. szám. A mennyiben a biztositott többszörös biztositásoknál valamelyik Jbiztositó elleni igényeiről lemond, ez a többiek jogaira és kötelességeire befolyással nincsen. 472. §. A felek kölcsönös jogaira és kötelességeire nézve, a mennyiben azok a jelen fejezetben megállapítva nincsenek, a biztosítási szerződés feltételei szolgálnak irányadóul. 473. §. A biztosítási díj szabad egyezkedés tárgyát képezi. A szerződő fél köteles a megállapított dijt kellő időben megfizetni, s kétség esetében a díj megfizetése előtt, a kötvény kiadását nem követelheti. Ha a kötvény a dij lefizetése előtt adatik ki, ez a dij kifizetésének elhalasztásául tekintendő. 474. §. A biztositott a szerződés megkötésekor az előtte tudva lévő azon körülményeket, melyek fontosságuknál fogva a biztositás elvállalására befolyással lehetnek, a biztosítóval közölni tartozik. Ha a biztositás egy harmadik megbizásából vagy ennek érdekében köttetik, a biztositóval azon körttlméuyek is közlendők, melyekről az érdekelt harmadik bir tudomással, feltéve, hogy ennek módjában állott e körülményeket a helyette vagy érdekében szerződő féllel tudatni. Oly esetben, midőn a szerződő fél a biztosítási ügylet megkötésekor a biztositó részéről elébe terjesztett kérdőív kitöltésére szólittatík fel, csak a kérdőpontokra adott feleletek valóságáért felelős. 475. § A mennyiben a biztositott, vagy a helyette szerződő fél, az ügylet megkötésekor fontos (474. §.) és a biztositó előtt tudva nem levő ténykörülményeket elhallgatott, vagy ha a fontos körülményeket valótlanul adta elő, a biztositónak, ha előtte az adatok vagy előadás valótlansága vagy helytelensége tudva nem volt, jogában áll a szerződés érvényességét az esemény bekövetkezte után is akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadni. 476. §. Ha az esetmény, melyre a biztosítás köttetett, bekövetkezik, a biztositott azt, mihelyt róla tudomást nyer, a biztositóval haladéktalanul közölni, s a kár enyhítésére kitelhető szorgalmat forditani tartozik. A biztositott, ha e kötelességeit bebizonyithatólag elmulasztja, a biztositónak az ebből eredő hátrányokért felelős. A biztosítottnak a kár enyhítésére fordított költségeit, a biztositó az esetben is megtéritni tartozik, ha a fáradozás siker nélkül maradt. A mennyiben azonban a tárgy nem teljes értékében volt biztosítva, az érintett költségek azon arányban terítendők meg, melyben a biztosítási összeg a tárgy értékéhez áll. 477. §. A biztositó köteles a bekövetkezett kárt a szerződós értelmében megtéríteni. Azon kárt azonban, mely a biztositott vétkességéből eredett, megtéríteni nem taztozik. 478. §. A kártérítés összege azon érték szerint állapittatik meg, melylyel a biztositott tárgyak a megsemmisülés vagy megsérülés idejekor birtak. Ha ez érték a biztosítási összeget meghaladja, a tárgyak teljes megsemmisülése ese-