Képviselőházi irományok, 1872. XXVII. kötet • 1122-1153. sz.

Irományszámok - 1872-1138. Kereskedelmi törvény végszerkezete

1138. szám. 283 443. §. A közraktár köteles ugy az áru-, mint a zálogjegy birtokosának megengedni, hogy ezek a letett tárgyakat bármikor megtekinthessék. 444. §. A közraktári vállalat a nála elhelyezett tárgyakat egyedül az áru-és zálogjegy vissza­adása, illetőleg a zálogjegyet terhelő ősszeg és járulékai lefizetése mellett, köteles kiszolgáltatni. 445. § Ha különvált árujegy birtokosa a letett tárgyakat a közraktárból kivenni akarja, a zálogjegyet magához váltani tartozik. A mennyiben azonban a zálogjegy birtokosa távol vau, vagy ismeretlen, vagy ha a felek a visszafizetés feltételei iránt meg nem egyezhetnek, az árujegy birtokosának jogában áll a zálogösszeget járulékaival együtt a közraktárnál letenni. E jogával a közraktári jegy lejárata előtt is élhet. 446. §. A mennyiben a zálogösszeg lejáratkor le nem fizettetik, a zálogjegy birtokosa köteles e ténykörülményt, a viszkereset különbeni elvesztésének terhe alatt, az első forgatónál óvással megállapittatni. Az óvás idejére és módjára nézve a váltótörvény határozatai szolgálnak irányadóul. 447. §. Ha a fizetés a lejárattól számítandó három nap alatt nem teljesíttetik, a zálogjegy birtokosának jogában áll a közraktárnál a letett tárgyaknak hiteles személy közbenjöttével nyil­vános árverésen eladását s a vételárból kielégítését követelni. Ugyané jog illeti az első forga­tót, ha ez a zálogjegyet beváltja az árujegy birtokosa ellenében. A zálogjegy birtokosa, ha teljes kielégítést nyert, a zálogjegyet a közraktárnak visz­szaadni tartozik. A vételár feleslege az árujegy birtokosát illeti, s ha tartózkodása ismeretlen, az részére birói letétbe helyezendő. A mennyiben a vételár a zálogjegyre adott összeget nem fedezi, a történt részletfizetés a zálogjegyre rávezettetik s ez a birtokosnak ismét visszaadatik. 448. §. A zálogjegy birtokosát, ha a letett tárgyakbél teljes kielégítést nem nyert, a fedezet­len követelés erejéig, a forgatók ellenében viszkereseti jog illeti, melyre a váltótörvény határo­zatai szolgálnak irányadóul. A viszkereset ideje az árverés befejezésének napjától számítandó. E jog azonban ele­nyészik, ha a zálogjegy birtokosa a letett tárgyak elárverezését az óvás felvételétől számítandó harmincz nap alatt nem szorgalmazza. 449. §. Ha a határozott időtartamra letett tárgyak a letéti idő elteltével, vagy a határozatlan időtartamra letett tárgyak a letételtől számítandó egy év alatt ki nem váltatnak, vagy ha a letett tárgyakat a letéti idő alatt megromlás veszélye fenyegeti, a közraktárnak jogában áll, a letevő előleges felszólítása után a letett tárgyakat hiteles személy közbenjöttével elárvereztetne s magát követelésére nézve a vételárból kielégíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom