Képviselőházi irományok, 1872. XXVI. kötet • 1103-1121. sz.

Irományszámok - 1872-1110. Törvényjavaslat a földadó szabályozásáról

1110. szám. 85 ' • 15. §-, • C •;': '' A föld tiszta jövedelme a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számíttatik ki. 16. §. A föld tiszta jövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel: a) Szántóföldek terméséül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a trágya értéke s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra vagy hengerelésre a termények le- és betakarítására, cséplésére megkívántató költség, illetőleg szükséges kézi- és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le. b) Kertek terméséül vétetik a zöldség, gyümölcs és esetleg fütermés; a miből gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mivelésre, öntözésre, őrizésre, szedésre és betakarításra szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le. Virágos kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg. c) Rétek (kaszálók) terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igás napszámok költségei vonandók le. d) Szőlők terméséül vétetik a szőlő, illetőleg must- és törkölytermés, továbbá az összes gyümölcs és más melléktermények értéke, a miből mivelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre, (homlitás, döntés, bujtás,) és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandó le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlítva állapitandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágba nem alkalmas legelők, az azokon eltartható lábasjószág száma, s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani, f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a tő-árt számitva) tekintettel a tartós fatermelés határai között előállítható és % helybeli viszonyok szerint állandóan értékesíthető famennyiségre, és az erdei mellék-haszonvételek, u. m. a legeltetés, a makk, a'kéreg és a gubacs; a miből mivelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra fordított kiadás vonandó le. h) Mulató-, disz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbe vételével azon mivelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak. 17.§. • A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részében szokásos gazdálkodási rendszer alapján, a fánál a vidékben szokásos erdővágatási forga (turnus) egész évsoi-ozatának átlaga, — az erdei mellékhaszonvételeknél és szőlőknél az utolsó 15 év — egyéb mivelési ágaknál pedig az utolsó 10 év tapasztalatai szerint számíttatik ki.