Képviselőházi irományok, 1872. XXVI. kötet • 1103-1121. sz.

Irományszámok - 1872-1109. Törvényjavaslat a királyi közjegyzőkről

60 1109. szám. A siketnek ezen jelbeszédben való jártasságáról a közjegyző magának meggyőződést, szerezni tartozik, oly kísérletek által, melyek nem a fennforgó ügy tárgyaira vonatkoznak, s hogy ez megtörtént, az a jegyzőkönyvbe felemlítendő. 77. §. • V : Ha valamely fél néma vagy süketnéma : a 76. § szabályai szerint a jelbeszédben jártas bizalmi személy mindég meghívandó. Ha a fél írni-olvasni tud, az iratot magának kell olvasuia, s egyszersmind bizonyitnia hogy azt olvasta, és akaratával megegyezőnek találta. Ha irni-olvasni nem tud: a jelbeszédben jártas két bizalmi személy hivandó meg. 78. §. Ha valamely fél egyikét sem érti azon nyelveknek, melyeken a közjegyző okiratokat felvenni jogosítva van: a közjegyző hites tolmács meghivása mellett, az okiratot magyar nyelven veszi fel. A 72. §-ban érintett viszonyok a tolmácsra nézve is kizáró akadályt képeznek. Ha a fél valamely más nyelven írott nyilatkozatot hozott magával, a mit a közjegyző a körülményekhez képest követelhet is, az a 80. §. szabályai szerint aláírva, az okirathoz fűzendő, A jelen §. esetében két tanú vagy egy másik közjegyző jelenléte szükséges. 79. §. A közjegyzői okirat bevezetésének, illetőié záradékának magában kell foglalnia: a) a közjegyzőnek s ha két közjegyző vesz részt, mindegyiknek családi és keresztvagy melléknevét, közjegyzői minőségét és székhelyét; b) a feleknek, s ha valamely fél meghatalmazott által vesz részt, ez utóbbinak is, ugy szintén a netáni tanuknak, bizalmi személyeknek és tolmácsnak családi és kereszt- vagy melléknevét, polgári állását, lakhelyét és alkalmazásának minőségét; c) azon megjegyzést, hogy a közjegyző a feleket személyesen ismeri, vagy hogy mi más módon szerzett meggyőződést a személy azonosságáról; d) annak megjegyzését, hogy az okirat a felek előtt felolvastatott vagy hogy azt a felek maguk olvasták s akaratjukkal megegyezőnek találták; e) ha tanuk is voltak jelen: azon megjegyzést, hogy az okirat a feleknek a tanuk jelenlétében olvastatott fel, — s ha a tanuk — a felolvasásnál mellőztettek; megjegyzését annak, hogy a 74. §. végpontiában foglalt meghagyásnak elég tétetett; f) a felvétel helyét, évét, hónapját és napját, s ott, hol a törvény vagy valamely fél kívánja, az órát is, a melyben a felvétel történt; g) az a) és b) alatt emiitett személyek aláirását s a közjegyzőnek vagy ha két közjegyző vett részt, mindegyiknek hivatalos pecsétjét. Minden közjegyzői okirat bevezetése és záradéka magyar nyelven szerkesztendő. 80. §. Ha valamely fél nem tud vagy esetleg nem képes irni, ez az okiratban az akadályozó körülmény megemlitéi e mellett megjegyzendő Egyszersmind ez esetben két tanú vagy egy másik közjegyző hivatik meg, a kik előtt saját kézjegyével lássa el a fél az okiratot, egyik tanú pedig, illetőleg a másik közjegyző a fél nevét irja alá, s magát mint névaláiró nevezze meg. Ha az egyik tanú vagy a bizalmi személy nem tud vagy nem képes irni, nevét a másik tanú irja alá, a fentebbi szabály szerint.