Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak
107a szám. 39 A 41. számú havasok közt van Kosna t%l$pitvény, mely a visszafoglaláskor mintegy 3—4 dornai családból állott, kik a rengeteg erdőségekbe irtványok által magoknak telket és inkább kaszálókat és legelőket csináltak. A katonai kormányzat távolsága és félreeső fekvésénél fogva meghagyta őket a polgári minőségökben, mint zsellérek fizették az országos fej- és marhaadón kivül az ezerednek bizonyos föld- és védtaxát, aterdők használatáért és faizás saját szükségletekre és legeltetési jogért fizettek az ezred provente-o§ssájába egy bizonyos taxát. Idővel annyira elszaporodott ezen telep, hogy 1869-ben 53 családból állott és az 1857-iki népszámláláskor 246 lakosa volt és az 1859-iki felmérések alapján már akkor az erdőségekből irtások által 1169 hold 1195 Döl kaszáló és 1258 „ 1043 „ legelő volt a birtok-ivek szerint egyéni birtokukban és az erdőségek még 3422 hold 447 Óölet tettek. A 2. Dumitrele, 3. Dialu-Batesului és Petrisava együtt .'.._ . . 4,158 2 j Haita 565 4 L Mirágy 1,866*1. Dialu lat és 13. Paltiu . . . . . . . 5,303 5 j. Mariséi • . . /. . 1,140 Pietrele ros ... . . Temeu . . . ... 5,47P|. Strunior . . . . . . . . . . . . l,758 4 j. Muntele-G-rui . . 640H 4. 7. 11. 12. 5. 29. 38. 39. 40. erdő* l,497 6 „ 594 2 , 981 „ 1,058 18 . 1,841«|. legelő. 522 641 936 4 |, Összesen kaszáló legelő: 16,229* 8,022 ! '*r< \ T,J r -j 24,251 ll | l6 hold a Kemeny-csaiaa tulajdona. A Kemény-család igényét a fenn nevezett havasokhoz, a visszafoglalás idejétől kezdve folytonosan érvényesíteni igyekezett, roppant nagy irathalmazt képeznek az ez iránt folytatott tárgyalások az erdélyi udvari korlátnokság, kormányszék, fiscalis directoratus, vegyes udvari bizottságok és más hatóságok közvetítése által. A Kemény-csalid igényének jogosultsága minden időben és minden fórumon egészben és nagyban elismertetett ugyan, de eredményhez annyiban, nem vezettek, hogy ezen kérdéses havasok egész a határőrség megszüntetéséig a katonai kormányzat tettleges birtokában maradtak. A határőrség feloszlatása ideje után ez irányban történtek szorosan összefüggvén a naszódyidéki összes birtok-viszonyok rendezése körül történtekkel, ennek megismertetésével együtt fog ezen ügy is tárgyaltatni. V. A Szamos balpartján levő Jád, Péntek és Nagy-Demeter beszterczei községektől megvett határterület Ezen határrészek mintegy 2000 hold a kincstár részéről körülbelől 6000 frton vásároltatott meg, hogy a szomszéd határőri községek, különösen Földra és Neposz, melyek mivelhető földben szűkölködtek, a szükséges birtokkal elláttassanak. Felosztatván ezen egész terület az egyes határőri telkekhez, ez az 1861 -ki legfelsőbb elhatározás értelmében az illető birtokosoknak kizárólagos tulajdonukba ment át. A fentebbiekben lehető rövidséggel ki lévén mutatva, milyenek voltak a határőrség felállítása idejében a birtokviszonyok és milyen változásokon mentek azok ezen katonai közigazgatás ideje alatt át, vagyis milyenek voltak a birtokviszonyok a hatávőri intézmény feloszlatása idejében, azaz 1851. január 22-én: e munkálat II. részében az azután működött birtokrendező bizottságok működésének eredménye és végre az ezen birtokrendezés alapján a kincstárnak véglegesen kiitélt jogok és javak fognak felsoroltatni.
