Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak
36 1070. szám. és Pojana kosni nevű revindicált havasokat adta kárpótlásul, mely nevezett revindicált havasok ezen oknál fogva a birtokrendezö bizottság által is a község tulajdonának Ítéltetett. Mig a revindicált havasok átalában a birtokló községeknek, a Bécsben működő közvetlen birtokrendezö bizottság működésének befejezéséig csak az eddigi gyakorlat szerinti használatra Ítéltettek oda Ezen Kretsunel nevű havas képezi az ó-radnai bányaniütertiletét, hol az államnak ma is virágzó ólom-bányaüzlete van és ahol ezüst, wolfram, kobalt és nikel fémek is találtatnak. Ezen bányaés bányamű-területről külön szakaszban tétetik részletes jelentés. Nem voltak továbbá soha a községek közt kiosztva a következő havasok és erdőségek : 2. A Doszul-Pojana-Rotundi 2000 hold, szép majdnem őserdő, mely utolsó időben Hügel beszterczei polgárnak volt fakereskedés végett, 3. a Stinisornic havas, mintegy 6000 hold őserdővel, mely Mánczbánya tulajdonosnak volt haszonbérbe kiadva, és végre 4. a kosnai havasok: Doszu és Facza Mogora erdőségekkel 4179 hold, msly hasonlag haszonbérileg kezeltetett. Radna völgynek összes territóriuma a katasztrális felmérések után tészen összesen 388.000 holdat és daczára annak, hogy a katonai kormányzat ide még 6 uj községet telepitett, az összes 27 községnek határába csak 140,000 hold esik, a többi 248,000 hold a határon kivül, néha 6 — 8 mórtföld távolságba esik a községektő 1 és ha ehhez számba vétetik, hogy nagy része ezen rengeteg erdőségeknek távolságok és fekvéseknél fogva még ma is fejsze és járműnek hozzáférhetetlen — noha ujabb időben 2 irányban is nyittattak utak Marmaros és Bukovina felé a határszélig, — könnyen felfogható, hogy századokkal előbb, mikor se utak nem vezettek e távol eső rengeteg vadonba, se &% itt buján viruló rengeteg erdőségeknek semmi éltékük nem volt: ezen ugyszólva vad és értéktelen territórium nem képezte a távol lakó községeknek vagy magánosoknak hírvágyát és igy nincs abban semmi feltűnő, ha a Mátyás király és Hunyadi János mandátumai, a Rákóczy fejedelem adománylevele, Besztercze város cessionalis okmánya az ezered erdő regestrumai és felosztásai stb. stb. számtalan adatok és oklevelek alapján, ezen a községek határain kivül eső territórium vagyis 248.000 hold (melybe a revindicált havasok ide eső része is foglaltatik, melyről alább), — egészen vagy ha a Rákóczy fejedelem adouiánylevele szerint, mely ezen territóriumot Besztercze város és két vidékének (szász és radnai) adományozza, legalább ennek kétharmada, vagyis 165.000 hold az állam tulajdonárak állíttatik. Levonva ezekből a fenn 1-től—4-ig elősorolt havasok területét, mintegy 15 ezer hold, mely soha se volt a községeknek használatra kiosztva, marad 150.000 hold, melyben a volt határőröknek legeíési és faizási joguk volt; és ha ezeknek megváltása fejében egy harmada nekiekjutna, az államnak maradna 100.000 és a fenn elősorolt 15.000 hold; tehát 115,000 hold, azonkívül a k. haszonvételek és a fenn elősorolt belsőségek és épületek. IT. A rerindicált havasok. A passaroviczi békekötés után Erdély határszéle Moldva-Oláhország felé Zoltner mérnök százados által ő Felsége rendeletéből 1734-ben felvétetvén, ezen határkijelelés a belgrádi békekötés után is érintetlen maradt, 1741-ben Méhemet Effendi török megbízott részéről is elismertetett. Csakhamar azonban és már 1743-tól kezdve a szomszéd bejárók azon kedvező körülménynél fogva, mivel a keleten dühöngő marhavész miatt az erdélyi birtokosoknak a legeltetés a magas havasokon eltiltatott és a határvidéki cordon a határon belől a havasok innenső lejtőin állíttatott fel, lassanként csordáikkal bennebb nyomultak és az erdélyi részt leginkább a kárpát vízválasztóinak túlsó lejtőit egészen a vízválasztóig, mint nekik ugy is könnyebben hozzá férhető területet, elfoglalták. E foglalások kezdetén és épen ezen ötletből, ő Felsége rendeletére Lutsch százados 1751-ben a békekötések, Zoltner százados munkálata és a tényleges állapot szerint
