Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak
32 1070. szám. 8. és 9. Nagyfalu és Szt.-Iván. Az 1766-ki conscriptio szerint ezen két község Besztercze vidékhez tartoztak, tehát részei voltak a királyföldnek (fundus regis). Lakói szabad polgárok, birtokaik örök tulajdonaik voltak ós ennélfogva az 1756. márcz. 15-én kelt legf. itélet szerint semminemű kárpótlás nem adatott érettek, hanem a katonasitott lakosság megtartotta birtokát öröklött jogaikkal és kiváltságaikkal. A kincstár nem birt ezen községekben semminemű allodiaturát és ennélfogva a királyi haszonvételekhez sem volt joga, mindazonáltal a katonai kormányzat, egészen a polgárosításig itt is az italmérési jogot gyakorolta és csak a szokott 3 hónapi közös italmérést engedte a községeknek, mely jövedelmet itt is a proventes fondra fordította. Ugy szintén a rnalomjogot is gyakorolta,* mely után Nagyfaluba 11 frt 34 kr. és Szent-Ivánba 1 frt 42 kr. évi jövedelem folyt a proventes fondba. Kincstári épület egy főhadnagyi lakás. III. Radna völgye. 21 eredeti helységgel, u. m. O-Radna mezőváros, Majer, Szentgyörgy, Lesch, Ilva > Földra, Varajre, (mely később más helyre telepíttetvén Neposz nevet nyert), Nagy-Rebra, Kis-Rebra, Naszód, Szalva, Hordó, Telts, Bikisch, Suplei, Pojana, Gaureny, Runk, Zagra, Makód és Mititey, és 6 uj telepitvény: Uj-Radna, Ilvamare, Mogura, Szent-József, Parva és Romuli: — összesen 27 község, 22 • mértföld terühten. Conscriptiók nem találtatnak, az okmányoknak nagy része Naszódon elégvén. Kérdés, vájjon Radnavölgy lakossága a katonasitás ideje elő'tt és alatt szabad polgárok, vagy jobbágyok voltak-e? Ezen kérdés a katonasitás ideje óta a mai napokig mindenféle alakban: közigazgatás, törvénykezés, speciális bizottságok és tudományos kutatások fórumain ventilláltatott és mindkét állítás hatalmas védó'kre és döntő bizonylatokra hivatkozik. Nem lesz felesleges e kérdés megvilágítására a „Grundbusrcheidungs-Kommission"nak, a történet búvárai és az állam levéltáraiból összeállított chronologiai rövid ösmertetését e kérdésnek ide igtatni. Boger szerint (lásd Schlösser 218. lap.) Kadan tatárvezér 1244-ben Radnánál tört be Erdélybe és legelőször is ezen várost pusztította el, mely királyi ezüst bányákat birt és német bányanéppel volt betelepítve. 1445—1464. Radna Besztercze vidékéhez tartozó appertinencziával és Besztercze város és vidékkel együtt Hunyady Jánosnak adományoztatott és lakosai ugy mint Besztercze polgárai adóztattak; azonban Hunyady János és Mátyás királytól nyert oklevél szerint, régibb kiváltságaikat visszanyerték és Doboka vármegyéhez tartozott (Tributum in possessione nostra Rodna). Klein (Geschichte von Siebenbürgen) 1465. a beszterczei grófság megszüntettetik és Radna völgy lakossága a dobokamegyei adó-rectificátorok által súlyosabban megadóztatnak, mint a beszterczei adóhivatalnokok által. 1472. Mátyás király meghagyja, hogy a Radna völgyi oláhok ne adóztassanak a nemes Doboka megye által, hanem hagyassanak meg régi kiváltságaik és szabadalmaikban. 1475. Mátyás király mandátuma: Radna mezőváros az egéáz Radna völgygyei e g7 ütt az „incorporatio" jog czimén, senki ellenmondása nélkül, Besztercze város és vidék birtokába (domínium) bevezettetik. 488. Mátyás király és 1492., 1494. Ulászló király ezt megerősítik. 1520. Lajos király Radna-bánya lakóinak italmérési, kereskedési és vásártartási jogot adományoz.
