Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1086. Törvényjavaslat az 1848. V. törvényczikk és az erdélyi II. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről
1086. szám. 335 2- §.''-. Választói jog az 1848 előtt fennállott kiváltságokra jövőben nem alapitható, azok azonban, kik az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkek értelmében a régi jogosultság alapján 1848. évtől 1872. évig bezárólag készitett országgyűlési választói névjegyzékek valamelyikében benfoglaltatnak, a választói jog gyakorlatában saját személy ökre nézve meghagyatnak. 3. § , Szabad királyi és rendezett tanácsú városokban választói joggal birnak azok, kik kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen: a) oly házat birnak, mely házadó alá eső legalább 3 lakrészt foglal magában, habár az ideiglenesen adómentes is; b) oly földet birnak, mely 16 frt tiszta jövedelem után van földadóval megróva. ' 4. §. . Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. V. törvényczikk hatálya kiterjedt, választói joggal bivnak azok, kik nagy és kis községekben úrbéri értelemben vett 1 [ 4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak, bármelyikre legyen is ez közülök telekkönyvileg felvéve. Egy negyed úrbéri telekkel hasonló kiterjedésű birtoknak azon földbirtok tekintetik, melynek adója legalább annyi, a mennyi ugyanazon községben a legkevésbé megrótt eddigi úrbéri értelemben vett ^ telek után fizettetik. Ha pedig valamely községben urbériség nem létezett, a legkevésbbé megrótt 1 j 4 úrbéri telek a szomszédságban fekvő azon községből veendő, melyben a föld értékére befolyással biró viszonyok a kérdésben forgó község viszonyaihoz leginkább hasonlók A polgárosított határőrvidéknek Bács-Bodrog, Temes, Torontál és Krassó vármegyékbe bekebelezett részeiben, valamint Szörény megyében tiz, 1600 Q öles hold, továbbá Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megyékben, Kővár vidékén és a Jászkun és Hajdú kerületekben nyolcz, 1200 • öles hold mivelés alatti földbirtok tekintendő 1 j 4 úrbéri telekhez hasonló birtoknak. Mivelés alatti földnek veendő a belsőség, kert, szőlő, szántóföld és rét. 5. §. Az ország azon részeiben, melyekre az 1848. II. erdélyi törvényczikk hatálya kiterjedt, nagy- és kis községekben választói joggal birnak azok: •'• , • a) kik a jelenleg fennálló földadókataster alapján 84 frt, ba pedig első osztályú adó alá eső házzal birnak, 79 frt 80 kr. és ha házuk másod vagy magasabb osztályú adó alá esik, 72 frt 80 kr. tiszta jövedelem után fizetnek föladót. A jelenleg fennálló földadókataster kiigazítása vagy uj kataster felvétele esetén a fent kitett jövedelmi összegek azon arányban változnak, a melyben az erdélyi részeknek a jelen földadókatasterben kitüntetett összes tiszta földjövedelme a kiigazított katasterben felvett összes tiszta földjövedelemhez állani fog: b) a kik föld, ház I. vagy IH-ad osztályú jövedelmi adó alá eső, összesen legalább 105 frt évi tiszta jövedelem után fizetnek államadót. Ezeken kivül mindenik község, mely az 1791-beli XH-ik törvényczikk nyomán jogosítottakon kivül legalább 100 füstöt számlál, két, — kisebb községek pedig egy szabadon választott képviselő által folynak be a követválasztásba.