Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.

Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak

1070. szám. 29 Változások az allodiális havasokban. Az allodiális havasok birtokviszonyain, mindjárt a katonasitás kezdetén és annak folyamában is nagy és lényeges változások történtek. Ugyanis a katonai közigazgatás kénytelen volt az egyes és csoportokban elszórt lakások egy összefüggő helységben való összepontositására Tiha és Bisztricza helységeknek áttételére, a szükséges helyeket részint az erre alkalmas Munczel és Diala Negru havasokból kiszakítani, részint más községek lakói által birtokolt részeket csere utján megszerezni. így történt, hogy egy tetemes része a katonasitás idejében az állam tulajdonában jutott allodiális irtási kaszálóknak az allodiális havasokon, sőt ezeknek is egy része, az egyes határőri családoknak részint közvetlen a telepitettnek, részint a telepités czéljából cserébe úrbéri birtokokba adatott át. Egy más lényeges változás a birtokviszonyokban a borgói szoros megnyitása, illetőleg az Erdélyből a Borgó völgyén át Bukovinába vezető Ferencz-országutnak kiépitése által törtónt. Ugyanis nem annyira az úttestnek magának, hanem közbiztonsági szempontból a több mértföld hosszú országútnak mindkét oldalán, Diala-Kalului, Mogura-Kalului, Zsimbroja, DialaIngredit és Sandroja allod havasokon széles irtások történtek és az igy nyert tetemes földterület részint egyes szűkölködő határőri családoknak, részint a borgóvölgyi összes községeknek közös legelőkül adományoztatott. Ez által újból az allodiális havasokból egy tetemes terület ment a kincstár birtokából az egyes határőrök és községek úrbéres birtokába. Miután ezen országút által a Borgóvölgy Bukovina, és Moldva felé megnyittatott, a kafonai közigazgatás kényszeritve volt katonai és országos rendőri tekintetekből Miroslava és Buksihója havasok közt egy uj helységet Moroscheny falut Tiha lakosai egy részének áttelepítése által alakítani, melynek dotálására, valamint egy postahivatal felállítására és dotálására a szomszéd havasok allodiális kaszállói fordíttattak és a mennyiben ezek elégségesek nem voltak, megengedtetett, hogy a hiányt a szomszéd allodiális havasokon irtások által magok megszerezzék, De mindezeknél sokkal nagyobb és messzebb kiható változás az allodiális havasok birtokviszonyaiban azáltal állott be, hogy a katonai közigazgatás részint azért hogy a lakosságot a határőr-intézménynek egészen megnyerje, részint azért, hogy azokkal a tisztán katonai czélokból szükségesnek látott, de a lakosoknak terhes és fáradalmas intézkedéseket megkedveltesse, részint, mert kezdettől íogva arra törekedett, hogy határőrei egyenlőbben és az élet fentartására szükséges úrbéres földbirtokkal bővebben legyenek ellátva, részint pedig egész uj úrbéres (ezután határőri) telkek alakiíására is, nemcsak a még megmaradóit allodiális irtási kaszálókat adományozta az úrbéres telkekhez, de a határőröknek megengedte, hogy minden határőri család azon allodiális erdőben, a melyben nekik tetszik, határozatlan mennyiségű területet irthat és az igy mivelhetővé lett birtok, az illető határőri családoknak, mint úrbéri birtok úrbéri telkekhez Írattak. Ezen intézkedés által nemcsak az allodiális kaszálók estek el a kincstár birtokából, hanem az allodiális erdőségek és irtások által nagyban csökkentek. A határőrök egész hévvel szentelték magokat az irtásnak, mert ezáltal anyagi jóllétök gyarapodott és ámbár az 1787. évi erdészeti törvény az irtást a század és ezred-parancsnokság engedélyezésétől tette függővé, tény, hogy Borgó völgyében az irtás ezen intézkedés által nem korlátoltatott, részint mert a század- és ezred-parancsnokok igen meg voltak arról győződve, hogy a meglevő mivelhető terület nem állott arányban a folyton növekedő lakossággal, részint, mert a roppant kiterjedésű allodiális havasi erdőségek kimerithetetleneknek és tekintve hozzáférhetlenségét és távolságát, a miveltebb világtól, akkori időben értékteleneknek látszottak lenni. A katonai igazgatóság előtt főczél levén fegyverfogható népét szaporita ni és anyagilag erősíteni, az előtte értéktelen erdőségeket szívesen engedte a fejsze alá és igy az irtások és fogla-