Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.

Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak

24 1070. szám. 1070. szám. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatal­mazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénziigyminister ur által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak. Az 1873. évi költségvetés, jelesen az államjavak előirányzatának tárgyalása alkalmával kérdés intéztetvén az akkori pénzügyministerhez a naszód-vidéki kincstári javak iránt, utóbbi az 1873. évi márczius hó 10-én tartott 109-ik országos ülésben ezen ügyet röviden ismertette és kijelentette, „hogy ha a ház e nagy fontosságú és bonyolult ügy iránt magát bővebben tájékozni és a vonatkozó iratok áttekintésére egy bizottságot kiküldetni kivan, a vonatkozó iratokat kész a ház asztalára letenni"; mire a képviselőház e czélra egy bizottság kiküldését elhatározta és az 1873. évi deczember hó 13-án tartott 180-ik ülésben alólirt bizottságot meg­választotta, az 1874. évi október hó 29-én tartott 294-ik ülésében pedig ujböl megerősítette. Ezen bizottság 1873. deczember hó 15-én megalakulván, mindenekelőtt vizsgálat alá vette a Kerkapoly Károly akkori pénziigyminister által az 1873-ik évi deczember 15-én tartott "ülésben a háznak beterjesztett, az államkormány és naszód-vidéki 44 község között kötött egyez­ségre vonatkozó 417-ik számú előterjesztést és az éhez mellékelt ügyiratokat; de tárgyalásai folyamában csakhamar arról győződött meg, hogy ezen előterjesztett ügyiratok nem nyújtanak kellő tájékozást, mert azokból sem a határőrség felállitása, sem annak megszüntetése idejében létezett birtokviszonyok kidertihetők nem voltak. 1874. év február hó 8-án tartott üléséből felkérte tehát e bizottság a belügyministert, hogy mindazon iratokat, melyek ezen birtokviszonyokra vonatkoznak, valamint az 1861. évi augusztus hó 27-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján 1861-től 1867-ig működött birtoksza­bályzó bizottságok munkálatait is közölje a bizottsággal; minek folytán a naszód-vidéki volt határőrség most jelzett birtokviszonyaira vonatkozó Összes iratokat, (melyek a különféle orszá­gos hatóságok és a közös hadügyministerium levéltárai szerint 16 fő-csomagban leltározva 228 bécsi font tiszta önsulylyal birnak) 1874. évi június 10-én csakugyan megkapta a bizottság. Ezen nagyterjedelmü irományok tanulmányozása és ennek alapján múlt évi szeptember hó 6-tól 14-ig a bizottság elnöke és előadója által a helyszinén is megejtett vizsgálatok alapján, a bizottság kiküldetésének megfelelőleg, e nagy fontosságú és bonyolult ügynek tényállását a •|. alatt ide mellékelt jegyzékbe foglalta. Ezen „tényállásban" felsorolt ténykörülmények alapján a bizottság „a Naszódvidékiekkel kötött szerződést az államra nézve előnyösnek nem tekintheti; de miután a szerződés jogi természetére nézve véleményt adni kiküldetésénél fogva magát hivatottnak nem tarthatja", különben pedig az állam vagyonának elidegenítésére vonatkozólag általában azon véleményben van, hogy az ily természetű szerződések teljes érvényességére a törvényhozás jóváhagyása is szükséges; annálfogva

Next

/
Oldalképek
Tartalom